A kötetben a tomista jog- és állambölcselettel kapcsolatos reflexióit összegzi. Horváth Sándor domonkos rendi professzor (1884–1956) neotomista kérdésfeltevése, művei, továbbá az azokon belül elemzett kérdések szellemi horizontja, alapvetÅ‘en motiválta a jelen mű megszületését. A kánonjognak – mint az Egyház önálló belsÅ‘ szakrális jogrendjének – megértéséhez, és az egyes jogágaiban felmerülÅ‘ elméleti és gyakorlati kérdések adekvát megoldásához elengedhetetlen az egyházjogon belüli jogfilozófiai elvek megismerése. Nyilvánvaló, hogy az Egyház doktrinális és diszciplináris egysége alapján minderre csak a belsÅ‘ teológiai tartalommal való szoros kapcsolat szem elÅ‘tt tartásával van lehetÅ‘ség. A kánonjogi rendszer egyes elemeit Ãgy csakis az Egyház céljának, azaz a lelkek üdvössége elÅ‘mozdÃtásának a tükrében lehet helyesen értelmezni. A 21. század egyedi körülményei között, amikor a klasszikus kategóriák kikopnak az egyes tudományok művelésébÅ‘l, beleértve a jogra és az államra vonatkozó adekvát kérdések megfogalmazását és az elnyert válaszok megfelelÅ‘ mérlegelését és osztályozását is; a tomista bölcselet alkalmazása – amely alapvetÅ‘ szerepének megtartása mindmáig kötelezÅ‘ elÅ‘Ãrásként szerepel a hivatalos egyházi dokumentumokban a teológiai képzés keretében oktatott filozófiai tárgyak tekintetében – stabil és letisztult eligazÃtást tud nyújtani az emberi együttélést szabályozó jogrend és a tÅ‘le elválaszthatatlan erkölcsi magatartás tekintetében. Kuminetz Géza új kötetének, amely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Intézetének sorozatában lát napvilágot, mindenképpen erénye, hogy a SzerzÅ‘ a tomista jog- és állambölcselet területén megszületett gondolatait és tanulmányait egymáshoz kapcsolva, egy rendszerbe illesztve, gazdag áttekintést ad egy olyan szemléletmódról, amely egységében tud viszonyulni az Isten és ember – ember és ember kapcsolatrendszeréhez, Ãgy kellÅ‘ megalapozást képes nyújtani, nemcsak a kánonjog szakrális jogrendje filozófiai alapjaihoz, hanem általánosságban az ember sajátos evilági küldetéséhez, amely minden kétség nélkül az Isten által adott üdvösségre irányul.Â