Tanulmányi és Vizsgaszabályzat

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat

1.§. A szabályzat jogalapja

Az Esztergomi Hittudományi Főiskola (továbbiakban: Főiskola) Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának (továbbiakban: TVSZ) alapját képezik:
- a CONGREGATIO DE SEMINARIIS ATQUE STUDIORUM INSTITUTIS: La formazione teologica dei futuri Sacerdoti 1976. II. 22. kiadott utasítása és az ennek nyomán készült Magyarországi Hittudományi Főiskolák Tanulmányi és Vizsgaszabályzata, valamint a Főiskola 2006. szeptember 13-án módosított Alapító Okirata,
- a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (továbbiakban Felsőoktatási törvény), a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről, és azon belül a katolikus hitéleti szakokra vonatkozó követelmények, végül a 79/2006 (IV. 5.) kormányrendelet a Felsőoktatási törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.
A TVSZ hivatkozik a Főiskola Hallgatói térítések és juttatások szabályzata c. dokumentumára is (továbbiakban: HTJSZ).

 

2.§. Általános rendelkezések

A TVSZ hatálya kiterjed a Főiskola nagykancellárjára, oktatóira, hallgatóira és munkatársaira.

 

A jelentkezők felvételijére vonatkozó rendelkezések

3.§. Papnövendékek felvételije a Főiskolára

3.1. A papnövendékek felvételijéről tájékoztatást ad a katolikus sajtó, hirdetik a templomokban, megjelenik a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban és a Főiskola és az Érseki Papnevelő Intézet honlapján.
3.2. A felvételt az illetékes egyházmegyék szervezik meg.
3.3. A Főiskolának csak az lehet papnövendék-hallgatója, akit az illetékes megyés Főpásztor fölvett a papnövendékek sorába és felkészülésre az Esztergomi Papnevelő Intézetbe küldött.

 

4.§. Világi jelentkezők felvételije a Főiskolára

4.1. A világi hallgatók felvételijéről tájékoztatást ad a katolikus sajtó, hirdetik a templomokban, megjelenik a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban és a Főiskola honlapján.
4.2. A jelöltnek be kell nyújtania az alábbi okmányokat a Főiskola Tanulmányi Hivatalához:
    – Felvételi jelentkezési lap
    – Érettségi Bizonyítvány
    – Kereszt és bérmalevél
    – Szülők házasságlevele
    – Plébánosi és lelkivezetői ajánlás
    – Önéletrajz
4.3. A Főiskola Felvételi Bizottságot állít föl, amelynek legalább két tagja van és egyik tagja a rektor ill. a rektorhelyettes
4.4. A jelöltek írásos felvételi tesztet írnak, melyben vallási és kulturális ismereteikről adnak számot.
4.5. A tesztet a Felvételi Bizottság kiértékeli, utána a jelöltek szóban is beszélgetnek a Felvételi Bizottság tagjaival.
4.6. A jelöltek egy héten belül írásbeli választ kapnak a felvétel tényéről, illetve annak elutasításáról a rektorhelyettes aláírásával.
4.7. A fel nem vett jelöltek a rektorhoz fellebezhetnek.

 

A hallgatói jogviszony általános feltételeire vonatkozó rendelkezések

5.§. A hallgatói jogviszony keletkezése, szüneteltetése és megszűnése

5.1. A Főiskola hallgatójává válik az a személy, akit Főpásztora fölvett egyházmegyéje papnövendékei közé és az esztergomi Érseki Papnevelő Intézetbe küldött (vö. 3.§.) vagy aki a világi jelentkezők részére szervezett külön felvételi eljárásban (vö. 4.§.) felvételt nyert.
5.2. A Főiskola hallgatója köteles a katolikus hit és erkölcs normáit tiszteletben tartani, azzal ellentéteset sem szóban, sem tettben nyilvánosan nem tenni vagy képviselni. Az ezt életvitelében vagy megnyilvánulásaiban súlyosan megsértő hallgató az intézményből eltávolítható.
Az ilyen eset elbírálására a rektor eseti fegyelmi bizottságot állít fel. A bizottság döntésével szemben fellebbviteli fórum a rektor.
5.3. A hallgató a Főiskolával hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony az első tanulmányi félévre történő beiratkozással jön létre.
5.4. A hallgató részére a hallgatói jogviszony létesítésekor a Rektori Hivatal leckekönyvet (továbbiakban: index) állít ki (vö. 10.§.).
Az esetleges korábbi hitéleti tanulmányokról szóló index a Rektorhelyettes ilyen értelmű döntése esetén folytatólagosan használható, ebben az esetben a Főiskola tanulmányi nyilvántartásába föl kell venni. Új indexet kap félévi beiratkozáskor az a hallgató is, akinek indexe betelt.
5.5. A hallgató részére a diákigazolványt a Rektori Hivatal adja ki.
5.6. Szünetel ill. megszűnik a hallgatói jogviszony, a Felsőoktatási törvény által meghatározott esetekben.
5.7. A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos változásokat a Rektori Hivatal a Főiskola tanulmányi rendszerében rögzíti, és a törvényi előírások szerint az állami hatóságok felé jelenti.

 

6.§. Átvétel

6.1. Papnövendékek átvétele az Érseki Papnevelő Intézetbe a küldő Főpásztor döntése alapján lehetséges, a Papnevelő Intézet Rektorának hozzájárulásával.
Az Érseki Papnevelő Intézetbe szabályosan átvett papnövendék joga és kötelessége öt munkanapon belül beiratkozni, és hallgatói jogviszonyt létesíteni a Főiskolával. A fölvételt ebben az esetben a Főiskola automatikusan, külön engedélykérés nélkül biztosítja.
6.2. Az átvétellel kapcsolatos tanrendi kötelezettségekről a hallgató által benyújtott kérelem alapján a Kreditátviteli Bizottság dönt (vö.7.2.).

 

7.§. A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró személyek és testületek

7.1. A tanulmányi és vizsgaügyek összehangolását a Rektori Hivatal végzi.
A Hivatal készíti elő a félévi tanulmányi tájékoztatót, melyet a Tanári Konferencia fogad el jóváhagyásra és fölterjeszt a Nagykancellárnak.
7.2. A korábbi tanulmányokból hozott kreditek elismeréséről a szaktanárok véleményének meghallgatása alapján a Kreditátviteli Bizottság dönt.
A Kreditátviteli Bizottság dönt továbbá mindazokban a hallgatók egyéni tanulmányait érintő kérdésekben, amelyeket jelen szabályzat a kreditátviteli bizottság hatáskörébe utal.
A Kreditátviteli Bizottság állandó elnöke a Rektorhelyettes, két tagját tanév elején a Főiskolai Konferencia jelöli ki. A kapcsolódó adminisztrációt, ill. a társintézményekkel való együttműködés koordinálását a Rektori Hivatal segítségével a Rektorhelyettes végzi.
7.3. A Rektorhelyettes ellenőrzi a munka menetét és az órák megtartását, valamint a Rektorral egyetértésben dönt a felmerülő problémák megoldásáról.
7.4. A Rektor jogosult az órák és a vizsgák látogatására, ugyanez a jog megilleti a papnövendék hallgatók illetékes Főpásztorait.
7.5. A Rektor dönt az illetékes tanár véleményének ismeretében a vizsgák alóli fölmentés ügyében.
7.6. A Rektorhelyettes engedélyezi a vizsgaidőszakon kívüli vizsgák (ún. magánvizsgák) letételét.
7.7. Mindazon határozatok esetében, amelyeket jelen szabályzat a Tanári Konferencia ill. a Rektor hatáskörébe utal, fellebviteli fórum a Nagykancellár.
Azon határozatok esetében, amelyeket a Rektorhelyet-tesnek, ill. a Kreditátviteli Bizottságnak kell meghoznia, fellebviteli fórum a Rektor.
Az oktatók határozataival szemben fellebviteli fórum a Rektorból, a Rektorhelyettesből és egy, az eredeti határozathozatalban nem érintett oktatóból felállított eseti fellebviteli bizottság.
7.8. A fellebviteli fórum határozatával szemben további fellebezésnek helye nincs.

 

A tanulmányokra vonatkozó rendelkezések

8.§. A tanév időbeosztása

8.1. A teljes képzési időn belül a tanéves ill. féléves oktatási időszakot a tanterv határozza meg.
Az oktatás megkezdésének időpontját, valamint a szorgalmi időszak tartalmát a Tanári Konferencia határozza meg és jóváhagyásra terjeszti fel a Nagykancellárhoz. A rendes tanítási szünnapok az állami/nemzeti ünnepek, illetve a kötelező egyházi ünnepek. A Rektor tanévenként 3 rendkívüli tanítási szünnapot engedélyezhet.
8.2. A tanév két félévre oszlik. Ezen belül a félév szorgalmi és vizsgaidőszakra tagolódik. A kiegészítő vizsgaidőszak – ha a Tanári Konferencia másképp nem határoz – a következő félév szorgalmi időszakának első két hete. Az időszakok kezdő- és befejező dátumát a Tanári Konferencia javaslata alapján a Nagykancellár határozza meg.
8.3. Az órák elmaradásáról, illetve pótlásáról a Rektorhelyettes rendelkezik.

 

9.§. A hallgatók beiratkozási kötelezettsége

9.1. Féléves beiratkozásra a felvételt követően, az eredményesen lezárt félévet követően, átvétel esetén, vagy más módon kerülhet sor.
9.2. A beiratkozásra rendes esetben a félévkezdés első öt napján kerülhet sor.
9.3. Az időpont kitolódhat a kiegészítő vizsgaidőszakot követő első két munkanapra a sikertelen vizsga javításának lehetősége miatt.
9.4. Rendkívüli esetben (átvétel, betegség, váratlan költségtérítési fizetési nehézség stb.) a Rektor külön engedélyével lehet csak eleget tenni a beiratkozás kötelezettségének, kivéve, ha az illető az Érseki Papnevelő Intézetbe előzetesen átvett papnövendék. Ilyen papnövendékek esetében jelen szabályzat 6.2. pontja az irányadó.
9.5. Költségtérítésre kötelezett hallgató csak abban az esetben iratkozhat be, ha az aktuális félévre szóló költségtérítési díjat befizette és a befizetést a Rektori Hivatalban igazolta.
9.6. A beiratkozáskor megadott személyes adatok helyességéért a hallgató büntető- és polgári jogi felelősséget vállal.

 

10.§. Az indexek kezelése

10.1. A beiratkozott hallgatók indexeit a Rektori Hivatal tárolja. Az indexek tárolására a Rektori Hivatal személyi felelős munkatársat jelöl ki, aki egyedül jogosult a tárolószekrényből az indexet kiadni.
10.2. Indexet a tárolására szolgáló helyiségből a Rektori Hivatal dolgozói is csak aláírásos felelősségvállalás ellenében vihetnek ki. Ez magára a tárolásért felelős munkatársra is áll.
10.3. A hallgatók illetve meghatalmazottjaik jogosultak az index kikérésére aláírásos felelősségvállalás ellenében az alábbi esetekben:
    a) a szorgalmi időszak 4. hetében tantárgyfölvétel céljából,
    b) a vizsgaidőszak teljes tartama alatt,
    c) egyéb indokolt esetekben a Rektorhelyettes engedélye alapján
10.4. Az intézményi hagyományoknak megfelelően papnövendékek esetében az indexek felvételére jogosult általános meghatalmazottnak tekintendő az évfolyam által választott évfolyambidellus.
10.5. Világi hallgató a beiratkozáskor hatalmazhat meg egy másik beiratkozott hallgatót az indexe fölvételére.
10.6. A tantárgyfölvételnek az 5. tanulmányi hét első munkanapján be kell fejeződnie, és az indexeket a Rektori Hivatalba vissza kell hozni. Ekkor a tanulmányi előadók ellenőrzik a tantárgyfölvétel helyességét és aláírással lezárják a félévi tantárgylistát.
10.7. Az indexeket a vizsgaidőszak végén is vissza kell hozni a Rektori Hivatalba. Ekkor vagy a kiegészítő vizsgaidőszak végén a félévi tanulmányi kötelességek teljesítését a Rektor, a Rektorhelyettes vagy a Rektori Hivatal Hivatalvezetője igazolja aláírásával, amikoris a félévet lezárja.
10.8. A hallgatói jogviszony szüneteltetésének idején a Rektori Hivatal a hallgató indexét tárolja.
10.9. A hallgatói jogviszony megszűnése esetén a Rektori Hivatal a hallgató indexét a hallgatónak vagy megbízottjának átvételi elismervény ellenében végleg kiadja.
10.10. A Rektori Hivatal csak abban az esetben adhat ki végleg indexet, ha annak teljes tartalmát előzetesen lefénymásolta.
10.11. A szünetelő vagy megszűnt hallgatói jogviszonyú hallgatók tárolt indexeit csak a Rektori Hivatal dolgozói vehetik ki a tárolószekrényből és csak aláírásos felelősségvállalás ellenében.
10.12. Az üres ill. rontott indexek tárolására ill. megsemmi-sítésére a szigorú számadású nyomtatványokról szóló állami előírások az irányadóak.

 

11.§. Tantárgyi program

11.1. A Főiskola egyes szakjainak részletes tantárgyi programját külön dokumentum szabályozza.
11.2. A tanulmányok befejezéséhez abszolutóriumot / végbizonyítványt kell szerezni (vö.18.§.), le kell adni a szakdolgozatot (vö.19.§.), teljesíteni kell a záróvizsgát (vö.20.§.), és igazolni kell a Felsőoktatási törvény által előírt modern idegen nyelvismeretet (vö.21.§.). Ennek alapján a Főiskola kiadja a végzettséget igazoló oklevelet (vö. 22.§.).

 

12.§. A hallgatók tájékoztatása a tanulmányi Követelményekről

12.1. A hallgató a félév elején tájékoztatást kap a felveendő tárgyakról.
A szaktanár feladata a félév elején a konkrét munkaprogram ismertetése, a jegyzetek, illetve kötelező olvasmányok és egyéb feladatok megjelölése.
12.2. A hallgatónak a IV. év első félévének végére el kell döntenie milyen szakterületből írja szakdolgozatát, amit kötelező szemináriumi foglalkozásokkal kell megalapoznia.
A kiválasztott szakterületet változtatni, a szaktanárral tör-ténő megbeszélés után, az adott év szeptember 30-ig lehet.

 

13.§. Részvétel a foglalkozásokon

13.1. A hallgató köteles mind a kötelező, mind a felvett szabadon választott foglalkozásokon részt venni az órarend útmutatása szerint.
13.2. Óralátogatásról eseti felmentést indokolt esetben a szaktanár adhat.
13.3. A hiányzókat az évfolyamfelelős jelzi az oktatónak.
13.4. Nem bocsátható vizsgára az a hallgató, aki az órák több, mint egyharmadáról igazolatlanul hiányzik.
13.5.  Hosszabb betegség esetén a Tanári Konferencia dönt a hallgató vizsgára bocsáthatóságáról.

 

Az ismeretek ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezések

14.§. A vizsgaidőszak

14.1. A vizsgaidőszakot a Tanári Konferencia határozza meg. Szorgalmi időszakban szaktárgyakból vizsgázni nem lehet, de ez alól a Rektorhelyettes indokolt esetben, pl. hosszantartó betegség miatt, a hallgató és a szaktanár egyetértése esetén felmentést adhat.
Az engedélyezett rendkívüli magánvizsgát az index „hivatalos bejegyzések” rovatába kell beírni. Az így letett vizsgát tanulmányi szempontból a vizsgaidőszakban tett vizsgának kell tekinteni, ösztöndíjkalkuláció szempontjából a Rektorhelyettes külön elbírálja, hogy az ilyen, rendkívüli magánvizsga melyik félévhez számít, és erről a hallgatót értesíti. (vö. HTJSZ 8.2.a.)
14.2. Szigorlatot (vö. 15.2.d. ill. 17.§.) szorgalmi időszakban is lehet tenni.
14.3. Nagy vizsgaszám esetén a Rektornak lehetősége van a vizsgaidőszak időtartamának meghosszabbítására.
14.4. A vizsganapokat, a hallgatók javaslatát figyelembe véve, az oktatók határozzák meg. A vizsganapokat úgy kell kialakítani, hogy sikertelen vizsga esetén megfelelő időköz álljon a hallgató rendelkezésére, és a második ismételt vizsgára tervezett vizsganap is legalább a kiegészítő vizsgaidőszakba essen. A vizsgák a Főiskola helyiségeiben tartandók.
14.5. A vizsgaidőszakon belüli időpontra való vizsgahalasztást a vizsgáztatótól kell kérni, vizsgaidőszakon túli időpontra a vizsgáztató és a hallgató egyetértése alapján a Rektorhelyettestől (vö. 14.1.). 

 

15.§. A vizsgáztatás rendje

15.1. A hallgató a vizsgán – az általa előzetesen megjelölt napon és a Főiskola által megadott időpontban – köteles megjelenni. Ha a hallgató a vizsgán igazoltan nem jelenik meg, kérheti a vizsga átütemezését. A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás eredménytelen vizsgának számít.
15.2. A tantárgyak főbb számonkérési formái a következők:
    a) Az aláírás azt igazolja, hogy a hallgató az órákon megjelent. Főleg a teológiához nem közvetlenül kötődő készségtárgyak számonkérési formája. Kreditpont ilyen tárgyakra a Felsőoktatási törvény előírásai alapján nem adható.
    b) A gyakorlati jegy a félévi teljesítményt folyamatosan értékelő osztályzatok alapján külön vizsga nélkül adható. Elsősorban nyelvi tárgyak számonkérési formája. A szaktanárnak bármely tárgyból joga van úgy dönteni, hogy folyamatos értékelést választ, és gyakorlati jegyet ad, de ezt a félévi tanulmányi tájékoztatóban előzetesen jeleznie kell (vö.7.1.).
    c) A kollokvium valamely tantárgy – egy oktatási időszakot átfogó – anyagának számonkérése. Ennek keretében arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, illetve arról, hogy képes lesz-e az erre épülő további anyag elsajátítására. A kollokvium formája lehet szóbeli vagy írásbeli számonkérés, az oktató választása szerint.
    d)Az összefoglaló vizsga (szigorlat) a képzési cél szempontjából alapvető tantárgycsoport egész anyagát lezáró számonkérés (lásd: 14.2. ill. 17.§.).
    e) A záróvizsga a felsőfokú végzettség megszerzéséhez szükséges számonkérés (lásd: 20.§.)
15.3. A vizsgáztató a vizsga eredményét az indexbe és a vizsgajegyzőkönyvbe beírja, aláírásával igazolja. Az index ill. a vizsgajegyzőkönyv okirat, hibás bejegyzés esetén az ide vonatkozó előírásoknak megfelelően kell eljárni. A hallgató az indexben törlést vagy javítást nem végezhet.
15.4. Az indexek és a vizsgajegyzőkönyvek összevetése alapján az osztályzatokat a Rektori Hivatal elektronikus hallgatói anyakönyv formájában tárolja.
15.5. Az elektronikus hallgatói anyakönyv alapján a végzős hallgatóknak a Rektori Hivatal az oklevél mellé az Európai Uniós elvárásoknak megfelelő oklevélmellékletet állít ki.

 

16.§. Sikertelen vizsgák megismétlése

16.1. A hallgató a sikertelen vizsga javítását két alkalommal kísérelheti meg. Az első megismételt vizsgát a hallgató esetleges kérelmére, a második megismételt vizsgát mindenképpen bizottság előtt kell letennie. A bizottság legalább három tagból kell álljon, és az osztályzatról többségi döntést hoz. Aki egy félévben két tantárgyból sikertelen vizsgát tesz, a javítás lehetőségeit kimerítve, azt a Főiskoláról el kell bocsátani.
16.2. Ösztöndíjat nem kaphat olyan hallgató, aki sikertelen vizsgát tett. (vö. HTJSZ 8.4.a)

 

17.§. Az összefoglaló vizsgák (szigorlatok)

17.1.  A hallgatók kötelesek a főbb teológiai tárgyakból összefoglaló vizsgát tenni. Az összefoglaló vizsga a tan-tárgycsoport egészét átfogó ismeretek és az összefüggések világos látásának bemutatása.

17.2.  Az összefoglaló vizsgák anyagát a Főiskola részletes tanulmányi programja tartalmazza . A szaktanár az abban megjelentektől csak akkor térhet el, ha a változás a félév elején kiadott tanulmányi tájékoztatóba bekerül (vö.7.1.), és ilyen módon erről mind az érintett hallgatók, mind a Rektori Hivatal megfelelő időben tájékoztatást kap.

17.3.  A kifutó egyetemi/főiskolai teológia szakon ill. a helyére lépő osztatlan teológia mesterszakon az alábbi összefoglaló vizsgákat kell teljesíteni:

Kód

Szigorlat
latin neve

Szigorlat
magyar neve

Szigorlat
angol neve

TEFR01

Historia Ecclesiae rigorosum

Egyháztörténe-lem
szigorlat

Comprehensive Examination -
History of Church

TEFR02

Philosophia rigorosum

Filozófia
szigorlat

Comprehensive Examination –
Philosophy

TEFR03

Introductio rigorosum

Ószövetségi és Újszövetségi Introdukció szigorlat

Comprehensive Examination -
Introduction to OT and NT

TEFR04

Theologia fundamentalis rigorosum

Fundamentális teológia
szigorlat

Comprehensive Examination -
Fundamental Theology

TEFR05

Theologia moralis rigorosum

Morálteológia
szigorlat

Comprehensive Examination -
Moral Theology

TEFR06

Exegesis rigorosum

Ószövetségi és Újszövetségi Exegézis szigorlat

Comprehensive Examination –
Exegesis

TEFR07

Theologia dogmatica rigorosum

Dogmatika
szigorlat

Comprehensive Examination -
Dogmatic Theology

17.4. Az összefoglaló vizsgákat a tantárgy oktatásának lezárása után lehet letenni, a következő rend szerint:

Szigorlat rövid neve

Kezdő határidő

Véghatáridő

Egyháztörténelem

II. évf. tavaszi félév vége[1.]

III. évf. tavaszi félév vége[1.]

Filozófia

III. évf. tavaszi félév vége[1.]

IV. évf. tavaszi félév vége[1.]

Ószövetségi – Újszövetségi Introdukció

III. évf. tavaszi félév vége[1.]

IV. évf. tavaszi félév vége[1.]

Fundamentális teológia

III. évf. tavaszi félév vége[1.]

V. évf. őszi félév vége[1.]

Morálteológia

V. évf. tavaszi félév vége[1.]

VI. évf. őszi félév vége[1.]

Ószövetségi – Újszövetségi Exegézis

V. évf. tavaszi félév vége[1.]

VI. évf. tavaszi félév vége[1.]

Dogmatika

V. évf. tavaszi félév vége[1.]

VI. évf. tavaszi félév vége[1.]

17.5. A szigorlatok sorrendje külön kérelem nélkül fölcserélhető, de ösztöndíjat csak az a hallgató kaphat, akinek megfelelő számú szigorlata a megfelelő félévek végén megvan. (HTJSZ 8.4.b)
17.6. Egyéni méltányossági kérelmek ősszel október 1-ig, tavasszal március 1-ig nyújthatóak be a Kreditátviteli Bizottsághoz.
17.7. Az összefoglaló vizsgák egyéni időpontját a hallgató a szaktanárnál történő bejelentkezéskor beszéli meg.
17.8. A szaktanár a szigorlatok eredményét a leckekönyv „szigorlatok” feliratú részébe vezeti be.
17.9. A Főiskola intézményi elvárása, hogy az összefoglaló vizsgákat a hallgatók időben letegyék, ezért amennyiben a szigorlat eredménye a hallgató félévi átlagát rontaná, úgy azt az ösztöndíjkalkuláció szempontjából számított félévi átlagba nem kell beszámítani. (HTJSZ 8.2.c.)

 

18.§. A végbizonyítvány (Abszolutórium)

18.1. A végbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségének mindenben eleget tett.
18.2. Végbizonyítványt a hallgató csak a tantárgyi program sikeres teljesítése és a szigorlatok letétele esetén kaphat.
18.3. A végbizonyítványt a Rektor írja alá a hallgató indexében.

 

19.§. A szakdolgozat (diplomamunka)

19.1. A hallgatónak szakdolgozatot kell készítenie. A szakdol-gozat témáját a hallgató véleményének figyelembevételé-vel a konzulens határozza meg. A témaválasztás a IV. év első félévében történik.
19.2. Szakdolgozat írható bármelyik szakból, amelyből a hallgatónak a végbizonyítvány megszerzéséhez szigorlatoznia kell (vö.17.§.), továbbá liturgikából, egyházjogból, és pasztorálisból is. Ha a tervezett szakdolgozat témája ezen szakok egyikébe sem sorolható be, akkor a Kreditátviteli Bizottság pozitív állásfoglalása szükséges.
19.3. Konzulens tanár csak a Főiskolával munkaviszonyban álló oktató lehet, ha a Rektor eseti elbírálás alapján másképp nem rendelkezik.
19.4. A hallgató által korábban saját kezűleg írt kurzusdolgozat, beszámoló, tudományos diákköri munka vagy publikáció, ill. esetleges korábbi diplomamunka az új szakdolgozatba részben beemelhető, de erről a konzulenssel kezdettől fogva egyeztetni kell.
19.5. Egy másutt elfogadott szakdolgozat, publikáció, esetleges doktori disszertáció egészének saját főiskolai szakdolgozatként történő elfogadásáról a Kreditátviteli Bizottság (vö.7.2.) dönt. A szakdolgozatot akkor is meg kell záróvizsgán védeni az Esztergomi Hittudományi Főiskolán, ha a döntés pozitív. Ebben az esetben a Főiskola részéről konzulensre természetesen nincs szükség, opponenst viszont a rektor ebben az esetben is kijelöl.
19.6. A szakdolgozat formai követelményeit külön dokumentum szabályozza 1.
19.7. A szakdolgozat beadását a konzulensnek engedélyeznie kell.
19.8. A szakdolgozatot legkésőbb a záróvizsga előtti utolsó szorgalmi időszak utolsó napján, 3 példányban kell beadni a Rektori Hivatalba.
19.9. A szakdolgozatot a konzulens és egy opponens értékeli és minősíti. Az opponenst a Rektor kéri fel. A hallgató a szakdolgozatát a záróvizsga-bizottság előtt védi meg. A szakdolgozat minősítése a záróvizsga egészének a minősítésében jelenik meg (vö.20.8.).

 

20.§. A záróvizsga

20.1. A záróvizsga a felsőfokú végzettség megszerzéséhez szükséges számonkérés, amelynek során a jelöltnek arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket alkalmazni tudja.
20.2. Záróvizsgát csak az a hallgató tehet, aki megkapta az abszolutóriumot, és konzulense engedélye alapján a Rektori Hivatalban leadta szakdolgozatot.
20.3. A záróvizsga magában foglalja:
    a) a szakdolgozat megvédését,
    b) a szóbeli vizsgát,
amely négy kiemelt szakból (dogmatikából, biblikumból, erkölcstanból és pasztorálisból) történő számonkérést jelent.
A kiemelt szakok valamelyikéből írt szakdolgozat helyettesíti az adott szakból teendő szóbeli szakvizsgát, azaz pl. dogmatika- szakdolgozat szerzőjének csak biblikumból, erkölcstanból és pasztorálisból kell vizsgáznia.
A záróvizsga időtartama egy óra, arányosan beosztva (5 perc a szakdolgozat bemutatására, 20 perc a megvédésére, illetve 8-8 perc a négy szakra).
20.4. A záróvizsgát a záróvizsga-bizottság előtt kell letenni. A záróvizsga-bizottság elnöke a Rektorhelyettes, vagy a PPKE.HTK egy felkért oktatója. A bizottság tagjai a konzulens és opponens, valamint a vizsgaszakok oktatói. A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai osztályozzák, majd zárt ülésen – vita esetén szavazással – megállapítják az osztályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni.
20.5. A záróvizsga osztályzatát a záróvizsga-bizottság a konzulens és az opponens által a szakdolgozatra adott jegy kétszeres súlyozásával, a védés és a szóbeli szakvizsgák egyszeres súlyozásával képzi.
20.6. A záróvizsga követelményeit, a számonkérendő témakörök tematikáját a Főiskola részletes tanulmányi programja tartalmazza2. A kiemelt szakok szaktanárai az abban megjelentektől csak akkor térhetnek el, ha a változás a záróvizsgát megelőző félév elején kiadott tanulmányi tájékoztatóba bekerül (vö. 7.1.), és ilyen módon erről mind az érintett hallgatók, mind a Rektori Hivatal megfelelő időben tájékoztatást kap.
20.7. A záróvizsga rendes időpontja a VI. év tavaszi féléve vizsgaidőszakában június első csütörtökje.
20.8. A záróvizsga eredményét a szakdolgozat osztályzatai és a záróvizsgán elért érdemjegyek alapján kell meghatározni, úgy, hogy a konzulens és az opponens szakdolgozatra adott jegye kétszeres, a védés egyszeres súllyal számít, a szakok érdemjegyei szintén egyszeres súllyal. Amennyiben a szakdolgozat leadása a 19.8.-hoz képest késett, azt a záróvizsga-bizottság a szakdolgozat osztályozásánál figyelembe veheti. A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hozza az egyes érintett hallgatók tudomására.
20.9. Sikertelen záróvizsga esetén a jelölt legfeljebb egyszer ismételheti meg a záróvizsgát. Javító záróvizsga a következő záróvizsga-időszakban tehető. A jelölt kérésére az ismételt záróvizsga letétele ettől eltérő időszakban is engedélyezhető. Záróvizsga az abszolutórium megszerzése után 3 éven belül tehető, hacsak a rektor különleges esetben ezzel ellentétes döntést nem hoz.

 

21.§. Az oklevél kiadásához elvárt modern idegen nyelvismeret

21.1. A tanulmányok sikeres befejezését igazoló oklevél, diploma azoknak a hallgatóknak adható ki, akik sikeres záróvizsgát tettek, és teljesítették a Felsőoktatási törvényben előírt modern idegennyelv-tudásra vonatkozó követelményeket.
Jelen TVSZ az oklevél megszerzésére vonatkozóan a Felsőoktatási törvény előírásain túlmenő kötelezettséget csak a 21.2. pontban ír elő.
21.2. A Felsőoktatási törvényben főszabályként előírt C típusú középfokú nyelvvizsgát az angol, német, olasz, spanyol ill. francia nyelvek valamelyikéből kell megszerezni, hacsak a Kreditátviteli Bizottság a hallgató egyéni kérelme alapján másképp nem rendelkezik.
21.3. A Főiskola intézményi elvárása, hogy a hallgatók a nyelvtudásra vonatkozó törvényi előírásokat az első két tanévben teljesítsék. Ezt az intézményi elvárást a Főiskola az ösztöndíjakra vonatkozó szabályozásban is kifejezi (vö. HTJSZ 8.4. c.).
21.4. A nyelvvizsga a főiskolai tanulmányok mellett, vagy kivételes esetben azok befejezése után is teljesíthető. A sikeres nyelvvizsga oklevelét a hallgató ill. volt hallgató a Rektori Hivatalban haladéktalanul mutassa be, és ott a munkatársak hitelesített fénymásolatot készítenek róla.

 

22.§. Az oklevél/diploma

22.1. A sikeres záróvizsga alapján, amennyiben a modern idegen nyelvismeretre vonatkozó törvényi elvárások is teljesültek, a Főiskola, vagy a Főiskola affiliált intézményként elfogadó Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara a jelölt számára a szakképzés megjelölését is tartalmazó oklevelet állít ki. Az oklevelet a Főiskola Rektora ill. a PPKE.HTK dékánja és a Záróvizsgabizottság elnöke írja alá.
22.2. A végzettség megnevezése osztatlan teológia mesterszakon: katolikus teológus (Catholic Theologian)
22.3. A végzettség megnevezése katekéta – lelkipásztori munkatárs alapszakon: katolikus katekéta-lelkipásztori munkatárs (Catholic Catechist – Pastoral Assistant)
Katekéta – lelkipásztori munkatárs alapszakon a végzettség szakirányát is meg kell nevezni az alábbiak szerint:
    – „katekéta szakiránnyal (with majoring in Cathechist) ”
    – „lelkipásztori munkatárs szakiránnyal (with majoring in Pastoral Assistant) ”
22.4. Az oklevél minősítését a záróvizsgán elért érdemjegy egyszeres, és az összefoglaló vizsgák (szigorlatok) átlagának egyszeres figyelembevételével kialakult átlagszám határozza meg.
22.5. Az oklevél az alábbiak szerint minősíthető:

Magyar megnevezés

Angol megnevezés

Részeredmények átlagszáma (vö. 20.3)

Kiváló

Excellent

5,0

Jeles

Very Good

4,51 – 4,99

Good

3,51 – 4,5

Közepes

Satisfactory

2,6-3,5

Elégséges

Pass

2,0-2,5

 

23.§. A hatálybalépés

Jelen Tanulmányi és Vizsgaszabályzat a Nagykancellár jóváhagyása esetén lép hatályba.

 

Lábjegyzet

1. „Félév vége”: az adott félév kiegészítő vizsgaidőszakának utolsó napja (vö. 8.2.)