Főiskola

eszhf-logo-web2.png

Részlet az alapító okiratból


AZ ESZTERGOMI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA MÓDOSÍTOTT ALAPÍTÓ OKIRATA (részlet)

 

T Ö R T É N E T I   V I S S Z A T E K I N T É S

(alapítástól napjainkig)

 

A Katolikus Egyház 1545-1563 között tartott Tridenti Egyetemes Zsinata – többek között – határozatban elrendelte a papképzés színvonalának emelését, a magasabb műveltséget nyújtó szemináriumok szervezését.

 

Az előbbi zsinati határozat végrehajtásaként Oláh Miklós, az Esztergomi Főegyházmegye érseke (1553-1568) 1566. május 19-én kelt alapítólevéllel Nagyszombatban papképző intézményként Szemináriumot alapított. Ebben a Boldogságos Szűz Máriáról elnevezett Szemináriumban (Marianum) a papképzés 1567-ben kezdődött meg.

 

Az egyetemes és részegyházi előírások szerinti lelki és teológiai tanulmányi képzés a szemináriumok, mint hivatalos egyházi jogi személyiséggel rendelkező papképző intézmények keretében a legutóbbi időkig, 2002-ig egyidőben folyt, így a mai Esztergomi Hittudományi Főiskola ennek az 1566-os intézménynek a részleges jogutódja, amely ma a papnövendékek teológiai tanulmányi képzését látja el.

 

A Szeminárium második alapítója Pázmány Péter érsek (1616-1637) volt. Ő a korábbi épületet más egyházi célra rendelte, de változatlanul Nagyszombatban, annak más részén egy nagyobb épületet rendezett be a papnövendékek képzésére. Ezt szemináriumi helyet Szent Istvánról nevezte el (Stephanium). A későbbiekben a Szemináriumba több, a papnevelést szolgáló intézmény beolvadt.

 

Rudnay Sándor érsek (1819-1831) ideje alatt az Esztergomi Érsekség és az Esztergomi Káptalan Nagyszombatból visszaköltözött Esztergomba. Az érsek ezt követően Hild József tervei alapján építette fel Esztergomban az ún. Nagyszemináriumot. Bár az épület még nem volt teljesen kész, 1850-ben Scitovszky János hercegprímás (1849-1866) áthelyezte a Szemináriumot Nagyszombatból Esztergomba, a vízivárosi ferences kolostorba. Az elkészült Nagyszeminárium épületébe 1865-ben költözött be a Szeminárium. 1885-ben Simor János hercegprímás (1867-1891) Nagyszombatból a gimnáziumi tanulókat is áthozatta Esztergomba.

 

1953-ban a Nagyszeminárium épületét állami döntéssel katonai nevelőintézet részére igénybe vették. Később az épületet szovjet katonai kórházzá alakították át. Mindezek miatt a Szeminárium az 1950-ben feloszlatott Szatmári Irgalmas Nővérek vízivárosi zárdájának (a korábbi ferences kolostor) egy részébe költözött, oda, ahol korábban ideiglenesen már működött.

 

Paskai László bíboros, prímás, érsek (1987-2002) 1992-ben, a rendszerváltást követően az újraindult Szatmári Irgalmas Nővéreknek visszaadta az anyaházukat és a Szemináriumot erre a célra megvásárol épületbe (Esztergom, Liszt Ferenc u. 4.) költöztette, amelyet folyamatosan a papnevelés céljára alakított át. A kápolnát és annak berendezését - amelyet Lékai László bíboros (1976-1986) hagyatékából készíttetett - 1997. szeptember 14-én áldotta meg.

 

A felsőoktatásról szóló 1993.évi LXXX. törvény mellékletében az Esztergomi Hittudományi Főiskola is helyet kapott. A Magyar Köztársaság ugyanis a szemináriumokat hittudományi főiskoláknak ismerte el.

 

2002-ben az Érseki Papnevelő Intézet és az Esztergomi Hittudományi Főiskola szétválasztással szervezetileg önállóvá váltak. Ennek eredményeként ma már a Főiskola felsőoktatási intézményként a papnövendékek teológiai tanulmányi képzésének úgy kizárólagos intézménye, hogy önálló egyházi jogi személyiséggel rendelkezik. Ugyancsak önálló jogi személyisége van az Érseki Papnevelő Intézetnek is, mint az egyházi előírások szerint a lelki képzést nyújtó intézménynek. A két intézmény együtt adja, illetve biztosítja a papképzést. A Főiskola és az Intézet egyaránt az Esztergom-Budapesti Főegyház­megye keretén belül működő, egyházi jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek azzal, hogy fenntartójuk is a Főegyházmegye.

 

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek (2002 - ) 2003-ban elhatározta a Nagyszeminárium épületének - amely az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye kizárólagos tulajdonában áll – felújítását. Ezt legfőképpen annak érdekében tette, hogy a papképzésnek a teológiai tanulmányi képzés része visszakerülhessen abba az épületbe, amely már 1865-től kezdődően meghonosodott nevében is hirdette az ott folyó képzés jellegét és helyszínét. A felújított épületet a bíboros 2006. szeptember 2-án áldotta meg. Így ma már az Esztergomi Hittudományi Főiskola a Nagyszeminárium épületében működik.

©2018 Esztergomi Hittudományi Főiskola, 2500 Esztergom, Szent István Tér 10. +36-33-541-902, +36-33-541-971