Hallgatói térítések és juttatások szabályzata

Hallgatói térítések és juttatások szabályzata

1.§. A szabályzat jogalapja, hatálya

1.1. Jelen szabályzat (a továbbiakban HTJSZ) jogalapját ugyanazok az egyházi és állami szabályzatok képezik, mint a Tanulmányi és vizsgaszabályzatét (továbbiakban: TVSZ, vö. 1.§.), de különösen a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (továbbiakban Felsőoktatási törvény) továbbá a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet)
1.2. A szabályzat hatálya – ha jogszabály vagy e szabályzat másként nem rendeli – kiterjed a Esztergomi Hittudományi Főiskola (a továbbiakban Főiskola) minden hallgatójára.
1.3. A szabályzat hatálya a hallgatói támogatásokkal és térítésekkel összefüggő pénzügyi források felhasználása, valamint az ezekkel összefüggő tájékoztatási és ellenőrzési, illetve jogorvoslati rendszer működtetése tekintetében kiterjed a Főiskola arra illetékes szervezeti egységeire, valamint a Hallgatói Önkormányzatra.

 

2.§. A Fogalmak értelmezése

2.1. aktív félév: az utolsó félév, amikor a hallgatónak tanulmányi átlaga volt. Jellemzően az aktuális félévet megelőző félév, de pl. hallgatói jogviszonyát szüneteltető hallgató esetén a szünetelés előtti utolsó befejezett félév
hallgatói keretösszeg: az államilag finanszírozott hallgatók száma szorozva a hallgatói normatíva szorozva 5 tanulmányi hónap
folyamatos tartalék: célja, hogy az esetleges rendkívüli szociális támogatásokat ill. az e szabályzat alkalmazásából következő egyéb előre nem kalkulált kiadásokat a szorgalmi időszak folyamán fedezni lehessen.
A tartalékképzés szabálya: folyamatos tartalék = a hallgatói keretösszeg 2%-a.
szociális tartalék: amennyiben a fordulónapon megítélt szociális támogatások összege nem érné el a hallgatói keretösszeg 30%-át, a 30%-ból hiányzó maradványból tartalékot kell képezni.
adminisztrációs tartalék: a hallgatói keretösszeg 1%-a, amit a Főiskola a Hallgatói Önkormányzat működési költségeinek fedezésére biztosít.
hazautazási előleg: a hazautazások számában mutatkozó félévközi egyenlőtlenséget egyensúlyozza ki: ősszel általában 3, tavasszal 2 hazautazásra van lehetőség. Ezért az ősszel odaítélt hazautazási támogatások összegének 10%-a a tavaszi hallgatói normatíva terhére fizethető ki.
fordulónap: A őszi félévben október 15, tavaszi félévben március 1. Ezen a napon határozza meg a Diákjóléti Bizottság a különféle juttatásokat.
fölosztható keretösszeg: a hallgatói keretösszeg plusz az előző félévi maradványok mínusz a félévben képzett tartalékok, ősszel plusz, tavasszal mínusz a hazautazási előleg.
tanulmányi átlag: ld. 8.2.
2.2. Mindhogy levelezős hallgató nem részesülhet hallgatói juttatásban (vö. Rendelet 2. §. (1) g.), és miután a katekéta-lelkipásztori munkatárs képzés csak levelező rendszerben folyik, jelen szabályzat hallgatói juttatásokkal foglalkozó része szempontjából azaz jelen szabályzat 3-16. §-ai szempontjából jelző nélkül „hallgató” az, aki a nappali rendszerű osztatlan teológia mesterképzésen vesz részt, a szabályzat idevágó része ezen hallgatók viszonyait tartja szem előtt.

 

3.§. A Diákjóléti Bizottság

3.1. A Főiskola a hallgatói juttatások megállapítására Diákjóléti Bizottságot állít föl. A Bizottság feladata, hogy a jogszabályok és e szabályzat rendelkezései szerint az egyes hallgatóknak adható támogatások összegét megállapítsa.
3.2. A Diákjóléti Bizottság elnökét a konferencia választja. A Diákjóléti Bizottságba két tagot delegál a Hallgatói Önkormányzat azon hallgatók közül, akik államilag támogatott képzésben vesznek részt.
3.3. A Diákjóléti Bizottság akkor határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van. A Bizottság az elnök és legalább egy tag egyetértésével hozhat határozatot.

 

4.§. Gazdálkodási rend

4.1. A Diákjóléti Bizottság a juttatásokról a félév fordulónapján határoz. A határozat ellen 8 napon belül fellebbezés nyújtható be a rektorhoz.
4.2. A Diákjóléti Bizottság a félévi fordulónapon elkészíti az előző időszak hallgatói juttatásairól készített összefoglalót, elbírálja a szociális támogatások iránti kérelmeket, a Tanulmányi hivataltól kapott információk alapján véglegesíti a tanulmányi átlagokat, és fölméri, hogy mekkora összegű föl nem használt maradvány áll rendelkezésre a korábbi félévből. Mindennek alapján elkészíti a hallgatói juttatások fölhasználási tervezetét és intézkedik az első két havi juttatás azonnali kifizetéséről.
4.3. A fölhasználási tervezetnek strukturáját tekintve meg kell egyeznie a korábbi évek tervezeteivel ill. félév végi összefoglalóival, amelyek mintanként a Rektori Hivatalban hozzáférhetőek.
4.4. A fölhasználási tervezet alapján a Főiskola Gazdasági Hivatala havonta összeállítja, kinek mekkora összeget utal, ill. fizet ki. Szükséges a tervezettől eltérni, ha egy hallgató hallgatói jogviszonya az adott félév során megszűnik.
4.5. Az előző időszak juttatásairól készített összefoglaló a fölhasználási tervezethez hasonló szerkezetű dokumentum, amely azonban a kifizetések pontos számait tartalmazza, és a Megjegyzés oszlopban föltünteti az egyes hallgatóknál, hogy miért történt eltérés a tervezettől. A támogatási fajtáknál új oszlopban megjelenhet a félévközi rendkívüli szociális támogatás, ill. egyéb támogatások, amennyiben történt valakinek ilyen címen kifizetés.
Az eltérések figyelembe vételével az összefoglaló meghatározza, mekkora maradvány áll rendelkezésre a következő félévben.
4.6. A Köztársasági Ösztöndíj kifizetését a Gazdasági Hivatal haladéktalanul megkezdi, amint azt egy hallgató ténylegesen elnyeri. Mivel ez a Főiskola szempontjából átfutó tétel, a Diákjóléti Bizottságnak nem szükséges arról külön rendelkeznie.
4.7. A tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva fölosztása a vonatkozó törvényi rendeletek, illetve a jelen szabályzat szerint mechanikus, ezért a fölhasználási tervezetbe nem kerül bele. A normatíva 56%-át jegyzetvásárlási alaptámogatásként a Gazdasági hivatal a jogosult hallgatók között fölosztja és kifizeti, illetve intézkedik a sport-célú támogatás jelen szabályzat szerinti fölhasználásáról. A jegyzetek előállítására fordítható rész elköltéséről a rektor hoz döntést.

 

A hallgatók részére nyújtható támogatások közös szabályai

5.§. A támogatható hallgatók köre

5.1. A hallgató legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben megjelölt képzési időnek megfelelő számú megkezdett félévben részesülhet a hallgatói juttatásokból. Osztatlan képzés esetén a hallgatói juttatásokat legfeljebb 14 megkezdett félévig lehet igénybe venni. Megkezdett félévnek számít az a félév, amikor a hallgató a beiratkozást követő 60. napon is nem szünetelő hallgatói jogviszonnyal rendelkezik [1.]
5.2. Más felsőoktatási intézményből átvett hallgató tanulmányi idejének hátralévő részére, de legfeljebb 14 megkezdett félévben részesülhet tanulmányi ösztöndíjban.
5.3. Pénzbeli támogatás csak annak a hallgatónak juttatható, aki után a Főiskola a hallgatók állami támogatására megállapított normatíva (hallgatói normatíva) igénylésére jogosult, ill. köztársasági ösztöndíj esetében az, aki után a Főiskola megkapja a köztársasági ösztöndíj saját normatíváját.
5.4. A hallgatók részére juttatható támogatásokból – ha e szabályzat másként nem rendeli – nem részesülhetnek:
    a) A levelező rendű képzésben részt vevő hallgatók.
    b) A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók.
    c) Azok a hallgatók, akiknek hallgatói jogviszonya szünetel vagy megszűnt.
    d) Azok a hallgatók, akik a rájuk irányadó képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időn túl folytatják tanulmányaikat.
5.5. A támogatásban részesíthető hallgatók köre főiskolai szinten kerül meghatározásra.

 

6.§. Közös eljárási szabályok

6.1. A támogatás időtartam szerint lehet egyszeri vagy időszakra nyújtott támogatás. Az időszakra nyújtott támogatás mértékét egy tanulmányi félévre (5 hónap) kell megállapítani.
6.2. A támogatások összegét úgy kell megállapítani, hogy százzal osztható legyen.
6.3. A havonta folyósítandó támogatások kifizetéséről – a tanulmányi félévek első két hónapjának kivételével – legkésőbb az adott hónap 10. napjáig kell intézkedni. A tanulmányi félévek első két hónapjára eső kifizetésekre összevontan kerül sor. Ennek október 25-ig ill. március 10-ig kell megtörténnie.
6.4. A halasztott beiratkozási kérelmet benyújtó hallgató csak a beiratkozást követő hónaptól kezdődően részesülhet juttatásban (vö. TVSZ 6.§. ill. TVSZ 9.4.).
6.5. A megállapított támogatásokról és az azokban bekövetkezett változásokról a Diákjóléti Bizottság a Főiskola Gazdasági Vezetőjét írásban tájékoztatja.
6.6. A támogatások biztosítására rendelkezésre álló keretösszegeket, valamint ezek százalékos megosztását az egyes támogatási formák között – a jogszabályok és jelen szabályzat rendelkezéseinek figyelembe vételével – kell meghatározni.
6.7. Az egyes hallgatói juttatások odaítéléséről a Diákjóléti Bizottság dönt. Amennyiben a Diákjóléti Bizottság jelen szabályzatot megsérti, a kérelmező hallgató a rektorhoz fellebbezhet.
6.8. A rektor támogatás odaítélése tárgyában hozott döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

 

7.§. A hallgatók részére nyújtható támogatások fajtái

7.1. A hallgatók az alábbi juttatásokban részesülhetnek:
    a. Tanulmányi ösztöndíj (vö. 8.§.)
    b. Köztársasági ösztöndíj (vö. 9.§.)
    c. Főiskolai ösztöndíj (vö. 10.§.)
    d. Pénzbeli szociális támogatás (vö. 11.§.)
    e. Egyéb támogatás (vö. 16.§.)
7.2. A rektor – a Főiskola költségvetésének keretei között – egyéb, saját forrásból finanszírozott támogatást is létrehozhat, amely a meghatározott feltételek teljesülése esetén a Főiskola bármely hallgatójának juttatható.
7.3. Tanulmányi ösztöndíj és Főiskolai ösztöndíj céljára kell fordítani a fölosztható keretösszeg 69%-át.[2.]
7.4. Pénzbeli szociális támogatásra kell fordítani
    – a hallgatói juttatási keretösszeg 30%-át,
    – a folyamatos tartalék maradványát az előző félévből,
    – a lakhatási támogatás normatívája 100%-át,
    – a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56 százalékát.[3.]
7.5. Jegyzet-előállítás támogatására, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére kell felhasználni a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva intézményi összegének 24%-át.[4.]
7.6. Köztársasági ösztöndíjra kell felhasználni a köztársasági ösztöndíj intézményi összegét.[5.]
7.7. a Hallgatói Önkormányzat működésének támogatására kell felhasználni a hallgatói juttatási keretösszeg 1%-át.[6.]
7.8. Folyamatos tartalékot kell képezni a hallgatói juttatási keretösszeg 2%-ából.
7.9. A támogatásokra meghatározott keretösszegek között a –  a jogszabályok, valamint a Főiskola költségvetésének keretei között – indokolt esetben átcsoportosításra kerülhet sor. Az átcsoportosításról a Diákjóléti Bizottság kezdeményezésére a rektor dönt.

 

A hallgatók részére nyújtható egyes támogatási fajták saját szabályai

8.§. Tanulmányi ösztöndíj

8.1. A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható.
8.2. Az ösztöndíj összege az előző aktív tanulmányi félév tanulmányi átlageredménye alapján kerül megállapításra. A gazdasági biztonság érdekében tanulmányi ösztöndíj alapjául szolgáló tanulmányi átlageredményt (a továbbiakban: tanulmányi átlag) a juttatási félévek fordulónapjain meg kell állapítani. Ez az átlageredmény a főiskola tanulmányi rendszere által automatikusan kiszámított, az indexbe és az oklevélmellékletbe (vö. TVSZ 15.5.) kerülő tanulmányi eredménytől az alábbiak szerint eltérhet:
    a. Ha egy előző félévi vizsgára rendkívüli okok miatt a félévi fordulónap után kerül sor, úgy azt a tanulmányi ösztöndíj alapjául szolgáló tanulmányi átlagba nem kell beszámolni (vö. TVSZ 14.1.). Az ilyen vizsga tanulmányi öszdöndíjrendszer szempontjából vett kezeléséről a Rektorhelyettes egyedi döntést hoz és azt az érintett hallgatóval közli.
   b. Az átlagba méltányosságból beszámíthatók olyan ötös rendszerben leosztályozott tanulmányi teljesítmények, amelyek az előző félév indexébe nem kerültek be. Ilyen teljesítmények figyelembe vételét a hallgatónak, vagy a hallgatók által megbízott évfolyamfelelősnek kell kérelmeznie a Rektorhelyettestől (vö. TVSZ 14.1. és TVSZ 14.5. is).
    c. Az ösztöndíj alapját képező tanulmányi átlagba nem kell beszámítani a szigorlatok eredményét, amennyiben az a tanulmányi átlagot rontja (vö. TVSZ 17.9.)
   d. Más felsőoktatási intézményből átvett hallgatók ösztöndíj alapjául szolgáló tanulmányi átlaga az első félévben a Főiskola által elfogadott összes korábbi tanulmányi teljesítmény saját főiskolai kreditekkel súlyozott átlaga. Ha az elfogadott kreditek száma nem éri el a 15-öt, úgy a hallgatónak nem adható tanulmányi ösztöndíj az első félévben. Nota bene: szükséges az ilyen hallgatók egyéni elbírálása, és ebben a széles körű méltányosság.
8.3. A tanulmányi ösztöndíj alapjául szolgáló tanulmányi átlagot adatvédelmi okokból bizalmasan kell kezelni, de az érintett hallgatók érdeklődésére a Diákjóléti Bizottság köteles személyes felvilágosítást adni.
8.4. A tanulmányi átlagától függetlenül nem kaphat tanulmányi ösztöndíjat az a hallgató,
    a) aki sikertelen vizsgát tett. (vö. TVSZ 16.2.)
    b) aki a TVSZ 17.4.-ben előírt határidőkre a megfelelő számú szigorlatot nem teljesítette (vö. TVSZ 17.5. is).
   c) aki a 7. tanulmányi félévének a megkezdésekor még nem teljesítette a Felsőoktatási Törvényben az oklevél kiadása feltételeként előírt modern nyelvi követelményeket (vö. TVSZ 21.§.)
   d) Aki a tanulmányi ösztöndíjkalkuláció szempontjából vett előző félévben (vö. 8.6. ) 15 kreditnél kevesebbet szerzett.
8.5. Az első évfolyam első tanulmányi félévére beiratkozott hallgató tanulmányi ösztöndíjban nem részesül.
8.6. Amennyiben a megelőző félév szakmai gyakorlattal telt („diakónusi félév”), akkor az azt megelőző félév tanulmányi átlageredményét kell figyelembe venni.
8.7. Tanulmányi ösztöndíjban a felsőoktatási intézmény államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóinak legfeljebb 50%-a részesülhet oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfelelő összeget.[7.]
8.8. A Diákjóléti Bizottság feladata a „tanulmányi ösztöndíj” címén fölosztható keretösszeg nagyságának megállapítása, a részesülők személyi körének megállapítása és az egyes tanulmányi eredmények után járó ösztöndíjak mértékének meghatározása.
8.9. Az adott félévben az egyes jogosult hallgatóknak adható tanulmányi ösztöndíj mértékét a Diákjóléti Bizottság az alábbiak szerint határozza meg:
    -  Az ösztöndíj alapjául szolgáló tanulmányi átlageredményeket sorbarendezi, és megállapítja, mekkora az az átlag, ami fölött a hallgatók ösztöndíjra jogosultak.
   -  A Diákjóléti Bizottság a tanulmányi eredményeket 9 sávra bontja. Az első sávba a kitűnő, 5,00 átlageredményt elért hallgatók kerülnek, a következő sávokba azok, akik a 4,9-es, 4,8-as stb. eredményt elérték, az utolsó sávba azok, akik nem érték el a 4,3 átlagot. Az ösztöndíjakat úgy kell megállapítani, hogy a jogosult hallgatóknak odaítélt összeg a sávok között egyenletesen emelkedjék.

 

9.§. Köztársasági ösztöndíj

9.1. Az oktatási miniszter kiemelkedő tanulmányi eredményű – tudományos diákköri munkában, illetve szakmai téren kimagasló munkát végző hallgatók részére – egy tanév időtartamára a Főiskola előterjesztése alapján Köztársasági Ösztöndíjat adományozhat.
9.2. A Köztársasági Ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A pályázat feltételeit, a Köztársasági Ösztöndíj havi összegét, az ösztöndíjban részesíthetők főiskolai szintű létszámát a miniszter évente a pályázat kiírásában határozza meg, és azt az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában teszi közzé.
9.3. A pályázati felhívás megjelenése után az elbírálás pontos menetrendjét (pályázat beadási határideje, pályázatok összegyűjtésének menete, stb.) a Diákjóléti Bizottság határozza meg.
9.4. A pályázatot legkésőbb a megpályázott tanév előtti tanév első féléve szorgalmi időszakának végéig nyilvánosan közzé kell tenni.
9.5. Pályázati lap a Rektori Hivatalban igényelhető, vagy a Főiskola honlapjáról letölthető.
9.6. Köztársasági Ösztöndíjra az osztatlan teológia mesterképzésben részt vevő azon hallgatók pályázhatnak, akik jelenlegi vagy korábbi tanulmányaik során legalább két félévre bejelentkeztek és legalább 55 kreditet meg­szereztek, továbbá
kiemelkedő tanulmányi eredményt értek el, valamint – tudományos diákköri munkában, illetve szakmai téren kimagasló munkát végeztek
9.7. Köztársasági Ösztöndíjra csak az a hallgató pályázhat, aki intézményünk tanulmányi ösztöndíj feltételeinek is megfelel (vö. 8.4.)
9.8. A Köztársasági Ösztöndíjat elnyert hallgató Rendeletárható ki a tanulmányi ösztöndíj támogatásból.[8.]
9.9. A benyújtott pályázatok elbírálását és rangsorolását a Diákjóléti Bizottság végzi a 9.12.-ben rögzített pontozási rendszer alapján.
9.10. A Köztársasági Ösztöndíj pályázatot az Oktatási Minisztérium Felsőoktatási Főosztályának kell címezni és a Rektori Hivatalhoz kettő példányban kell benyújtani.
9.11. A pályázatnak tartalmaznia kell:
    – az oktatási miniszternek írott kérelmező levelet,
    – a pályázó előző két lezárt félévi tanulmányi eredményének a Rektori Hivatal által kiállított igazolását,
    – a hallgató önéletrajzát,
    – a hallgató nyelvismeretének hivatalos igazolását,
    – a lelkipásztori szakmai ill. teológiai tudományos tevékenységek rövid ismertetését a referenciát nyújtó személy véleményével,
    – a szakmai és tudományos publikációk rövid ismertetését, megjelenésük idejét és helyét,
    – a hallgató által végzett egyéb tevékenységek ismertetését, igazolását.
9.12. Az elbíráláskor figyelembe veendő szempontok és az adható pontszámok:
   a) a Főiskola viszonylag kis tanulói létszámából adódhat olyan helyzet, hogy csak egy hallgató ad be pályázatot. Ez esetben feltétel, hogy a hallgató min. 60 pontot érjen el.
    b) Az előző két lezárt félévben szerzett tanulmányi átlagok átlaga veendő figyelembe. (A két érték között a változás lineáris öt század pontossággal történik, 4.50 súlyozott átlag alatt a tanulmányi eredményre 0 pont adandó.)
        4.50 átlag =    40 pont
        5.00 átlag =    50 pont
   c) a Főiskola viszonylag kis tanulói létszámából adódhat olyan helyzet, hogy csak egy hallgató ad be pályázatot. Ez esetben feltétel, hogy a hallgató min. 60 pontot érjen el.
    d) Idegen nyelvismeret:
        – középfokú „C” típusú nyelvvizsgánként:     6 pont
        – középfokú „A” vagy „B” típusú nyelvvizsgánként:     3 pont
        – felsőfokú „C” típusú nyelvvizsgánként:     8 pont
        – felsőfokú „A” vagy „B” típusú nyelvvizsgánként:     6 pont
        – tolmácsvizsga:     10 pont
    e) Szakmai tevékenység:
       – hazai vagy nemzetközi tudományos kiadványban megjelenő publikáció, és/vagy tudományos konferencián elhangzott előadás (publikációnként és/vagy előadásonként 6 pont)     max: 18 pont
        – hazai, vagy nemzetközi nem tudományos kiadványban megjelenő szakmai, közéleti írás, és/vagy ilyen rendezvényen elhangzott előadás (publikációnként és/vagy előadásonként 4 pont)     max. 12 pont
          – Teológus Hallgatók Tudományos Fórumán elért
                 I. helyezés    15 pont
                 II. helyezés    10 pont
                 III. helyezés    5 pont
                 rektori dicséret     5 pont
          – Demonstrátori munka    max. 15 pont
          – Fakultatív lelkipásztori gyakorlat, hitoktatás        max. 10 pont
          – Érseki Papnevelő Intézetben, szakmai körben végzett munka    max. 5 pont
    f) A Hallgatói Önkormányzat a rektorhelyettessel egyetértésben a pályázó által a közösség javára végzett egyéb tevékenységekre írásos indoklással maximum 10 pontot adhat, ez a pontszám legfeljebb a hallgató összpontszámának 15%-a lehet.
9.13. A benyújtott pályázatok elbírálását és rangsorolását a Diákjóléti Bizottság végzi a fent rögzített pontozási rendszer alapján. Nota bene: az elmúlt évek gyakorlata szerint a Főiskolán a Köztársasági Ösztöndíjat általában max. 1 fő nyerheti el.

 

10.§. Főiskolai ösztöndíj

10.1. Köztársasági ösztöndíjra benyújtott pályázata alapján főiskolai ösztöndíjat kaphat az a hallgató, aki a Köztársasági ösztöndíjra kiírt feltételeknek megfelel, de létszám túllépés, vagy egyéb ok miatt nem részesülhet Köztársasági ösztöndíjban.
10.2. A főiskolai ösztöndíj rendszeres, havi juttatás, mely egy tanévre szól.
10.3. Az ösztöndíj odaítélésére a Diákjóléti Bizottság javaslatot tesz. Az ösztöndíj odaítéléséről – a javaslat figyelembe vételével – a rektor dönt.
10.4. Az ösztöndíj a hallgatói normatíva terhére fizethető ki, ezért aki elnyeri, az tanulmányi ösztöndíjat nem kaphat.
10.5. Ha a rektor a Gazdasági vezető javaslatát figyelembe véve másképp nem dönt, akkor az ösztöndíj összege az adott tanévre járó tanulmányi ösztöndíj fele.

 

11.§. A pénzbeli szociális támogatások általános szempontjai

11.1. A pénzbeli szociális támogatás formája lehet:
    a) rendszeres szociális támogatás (vö. 12.§.),
    b) lakhatási támogatás (vö. 13.§.),
    c) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj (vö. 14.§.).
    d) félévkezdő támogatás
    e) hazautazási támogatás
    f)  rendkívüli szociális támogatás,
   g) jegyzetvásárlási alaptámogatás (vö. 11.3.)
   h) sport- és kulturális támogatás (vö. 11.4.)
11.2. A szociális támogatások – a jegyzetvásárlási alaptámogatás kivételével (vö. 11.3.) valamint a sport- és kulturális támogatás kivételével (vö. 11.4.) – kérelemre, kizárólag szociális rászorultság alapján nyújthatók. A támogatások megállapításáról – az ügy összes körülményének figyelembe vételével – a Diákjóléti Bizottság dönt. A kérelem indokoltságát a hallgatónak kell bizonyítani, a Főiskola pedig jogosult a kérelemben foglaltak valóságát ellenőrizni.
11.3. A jegyzetvásárlási alaptámogatás éves jellegére és csekély összegére tekintettel az államílag finanszírozott hallgatók között egyenlően felosztandó és kifizetendő. A kifizetésről a Gazdasági Hivatal minden tanévben a beiratkozások lezárultával intézkedik.
11.4. A sport- és kulturális támogatás éves jellegére és csekély összegére tekintettel uszodabérletek vásárlására fordítandó mindaddig, amíg az Esztergomi Városi Uszoda biztosítja, hogy ennek fejében a Főiskola nappali tagozatos hallgatói részére az uszodai belépés ingyenes.
11.5. A szociális támogatások iránti kérelmet a Diákjóléti Bizottsághoz kell benyújtani, két héttel a félév fordulónapja előtt. Kivétel a rendkívüli szociális támogatás iránti kérelem, amely bármikor benyújtható.
11.6. Az egyes kérelmek kötelező formanyomtatványai a Főiskola honlapjáról letölthetőek.
11.7. A szociális rászorultság megállapításakor különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
    a) a hallgató családjának jövedelmi viszonyait,
    b) a hallgató budapesti, vidéki, vagy határon túli lakóhelyét,
    c) a hallgató tulajdonában lévő ingatlanvagyont,
    d) az egy háztartásban élő fogyatékos, vagy rokkant eltartott személyeket,
    e) minden egyéb olyan igazolt körülményt, amely a hallgató életszínvonalát jelentős mértékben befolyásolja.
11.8.A rendszeres szociális és lakhatási támogatás odaítélésekor a (3) bekezdésben meghatározott szempontoktól függetlenül előnyben kell részesíteni azt a hallgatót, aki
    a) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, feltéve, hogy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy mindkét szülője, illetve a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különálló szülője elhunyt, vagy kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg. Az e pontban meghatározott hallgatók részére legalább a költségvetésről szóló törvényben meghatározott éves hallgatói normatíva 20%-ának megfelelő összegű havi rendszeres szociális támogatást kell biztosítani /vö. 14.§. (3)/
    b) a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet értelmében hátrányos helyzetűnek minősül.
11.9. A támogatás odaítélése során – kérelmére – indokolt esetben figyelembe vehetők, továbbá:
    a) a kérelmező családjában, közös háztartásában eltartott azon személyek, akik az egy főre jutó jövedelem szempontjából nem számíthatók be,
    b) a házas hallgatók sajátos életkörülményei (házastárs vagyoni helyzete, gyermekei száma stb.)
    c) a kimutatott jövedelmet terhelő jelentős mértékű rendszeres terhek,
    d) vidéki ill. határon túli hallgató esetében a hazautazás, bejáró hallgatók esetében a bejárás átlagosnál magasabb költségei.
11.10. A hallgató házaspárok gyermekét mindkét hallgató családjában eltartott családtagként kell figyelembe venni.

 

12.§. Rendszeres szociális támogatás

12.1. A rendszeres szociális támogatás minimális összege 2000 Ft.
12.2. Emelt szintű szociális támogatás is adható, amelynek pontos összegét a Diákjóléti Bizottság a szociális tartalék ill. a rendkívüli szociális támogatások iránti igények szokásos nagyságának figyelembe vételével határozza meg.

 

13.§. Lakhatási támogatás

13.1. A hallgató szociális helyzetére – elsődlegesen az oktatás helye és lakóhelye közötti távolságra – tekintettel, havi rendszerességgel folyósított lakhatási támogatásban részesülhet. A támogatás kérelemre állapítható meg, és kizárólag lakóhely biztosítására fordítható.
13.2. A lakhatási támogatásokat, oly módon kell odaítélni, hogy a kollégiumi elhelyezést nem nyert hallgatók legalább 25%-a részesüljön belőle. Olyan hallgató részére, aki kollégiumi, vagy az Érseki Papnevelő Intézetben diákotthoni elhelyezést nyert és a kollégium ill. diákotthon rá tekintettel állami támogatásban részesül, lakhatási támogatás nem ítélhető meg.
13.3. A támogatás összegének megállapításakor az ügy összes körülményét – elsődlegesen a hallgató tényleges szükségleteit, valamint a lakhatás biztosításának (igazolt vagy becsült) tényleges költségeit – kell figyelembe venni, pl. bérleti-, használati díj, közüzemi díjak, stb.

 

14.§. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj

14.1. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj elnyerésére kiírt pályázat beadásának feltételeit, valamint az ösztöndíj odaítélésének részletes szabályait jogszabály állapítja meg.
14.2. Mind az önkormányzati, mind az intézményi ösztöndíjrészt a Főiskola folyósítja. A kifizetés előtt a jogosultságot a Főiskola megvizsgálja. A Tanulmányi Osztály ellenőrzi, hogy a hallgató rendelkezik-e hallgatói jogviszonnyal a támogatási időszakra.
14.3. Az ösztöndíjat a jogszabályi előírások szerint havonta, a tárgyhavi juttatásokkal együtt kell kifizetni, még abban az esetben is, ha esetleg az önkormányzati ösztöndíjrész fedezete még nem áll rendelkezésre a Főiskola számláján.
14.4. A Főiskola Gazdasági Vezetője intézkedik az ösztöndíjaknak a hallgatók bankszámlájára való átutalásáról. Minden félév első és második havi ösztöndíja összevontan kerül kifizetésre.

 

15.§. Nem rendszeres szociális támogatások

15.1. A nem rendszeres szociális támogatások formái:
    – félévkezdő támogatás
    – hazautazási támogatás
    – rendkívüli szociális támogatás
    – jegyzetvásárlási alaptámogatás (vö. 11.3.)
    – sport- és kulturális támogatás (vö. 11.4.)
15.2. A félévkezdő támogatás minimális összege a költségvetésről szóló törvényben meghatározott éves hallgatói normatíva 69%-ának megfelelő összeg, 100 Ft-ra kerekítve.
15.3. A hazautazási támogatást egyenlően kell kiosztani azokban a hónapokban, amikor a Főiskola félévi tanulmányi tájékoztatója alapján (vö. TVSZ 7.1.) hosszabb tanulmányi szünet lesz.
Őszi félévben jellemzően ilyen időszak az őszi szünet, a karácsonyi szünet és a félévközi szünet, míg tavasszal a húsvéti szünet és a tanév végi hazautazás.
Minthogy a hazautak száma egyenlőtlenül oszlik meg a félévek között, az ősszel megállapított hazautazási támogatás 10%-a a tavaszi hallgatói normatíva terhére hazautazási előlegként igénybe vehető.
15.4. Rendkívüli szociális támogatás a félév során, a fordulónapon képzett folyamatos tartalék terhére kérelemre ítélhető oda.

 

16.§. Egyéb támogatás

16.1. A hallgató kérelmére vagy jutalomként egyszeri támogatás nyújtható az alábbi célokra:
    a) hozzájárulás a hallgató által készített kiadvány kiadásához,
    b) külföldi tanulmányok (pl. Erasmus, Leonardo, stb) kiegészítő támogatása,
    c) a hallgató kiemelkedő tudományos, kulturális vagy közéleti tevékenysége alapján nyújtott jutalom,
    d) utazási támogatás a Főiskola által szervezett tanulmányi vagy közéleti utakhoz.
16.2. A támogatás odaítéléséről a Hallgatói Önkormányzat ill. az illetékes szaktanár javaslatára a rektor dönt.

 

A hallgatók által fizetendő díjak és térítések közös szabályai

17.§. Közös eljárási szabályok

17.1. A hallgatóktól csak a jelen szabályzatban meghatározott díjak és térítések szedhetők.
17.2. Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóktól jelen szabályzat rendelkezései szerint szolgáltatási díjak és térítések szedhetők.
17.3. A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatóktól költségtérítés, valamint szolgáltatási díjak és térítések szedhetők.
17.4. A költségtérítés, szolgáltatási díjak, valamint a térítések összegét – jelen szabályzat keretei között – a rektor határozza meg, és a Főiskola honlapján, valamint faliújságján hirdeti ki.
17.5. Részletfizetésre, fizetési haladékra, mérséklésére vagy elengedésre vonatkozó kérelmet a félév szorgalmi időszaka előtt egy hónappal be kell nyújtani, azt követően kérelem nem nyújtható be. A határidő jogvesztő, igazolásnak nincs helye.
17.6. A kérelmeket írásban kell benyújtani a Rektori Hivatalba.
17.7. A kérelem elutasítása esetén a hallgató csak a költségtérítés teljes összegének megfizetése után iratkozhat be.
17.8. Részletfizetési kedvezmény biztosítása esetén az első részlet a beiratkozás feltétele. A második és további részletek esedékességéről a kedvezményt biztosító döntésben kell rendelkezni. Fizetési késedelem esetén – amennyiben a hallgató ésszerű póthatáridőt tartalmazó felszólításra sem tesz eleget a fizetési kötelezettségének – a hallgató a részletfizetési kedvezményt elveszíti, és a felszólítást követő 15. napon a költségtérítés teljes összege esedékessé válik.
17.9. Fizetési késedelem esetén a költségtérítés összegén felül a mindenkori éves jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd részének megfelelő napi késedelmi kamatot is meg kell fizetni. Amennyiben a költségtérítés teljes összege és az esetleges késedelmi kamat a szorgalmi időszak utolsó napjáig nem kerül megfizetésre, úgy a megkezdett félév érvénytelennek minősül, a hallgató vizsgára nem bocsátható, a félév során felvett tanegységeit pedig a Tanulmányi Osztály hivatalból törli a leckekönyvből és a számítógépes tanulmányi rendszerből.
17.10. A befolyt költségtérítési összegeket, térítéseket és szolgáltatási díjakat a következő célokra lehet felhasználni:
    a) A Főiskola működése,
    b) a Főiskola oktatást-kutatást segítő felszerelése,
    c) a Főiskola kialakítását, fejlesztését célzó beruházások,
    d) Oktatást-kutatást segítő alapítványok létesítése, támogatása,
    e) A kulturális- és sporttevékenység támogatása,
    f) A Hallgatói Önkormányzat támogatása, hallgatói öntevékeny csoportok támogatása, hallgatói kedvezmények nyújtása,
   g) bel-és külföldi tanulmányutakon és rendezvényeken való oktatói és hallgatói részvétel támogatása.
17.11. A befolyt pénzek felhasználásáról a főiskolai költségvetés keretében kell rendelkezni. A befolyt összegek jogszerű és szabályos felhasználását a Gazdasági vezető ellenőrizni köteles.

 

A hallgatók által fizetendő egyes díjak és térítések saját szabályai

18.§. Költségtérítés

18.1. A költségtérítés nagyságát a rektor mindig a következő tanév vonatkozásában határozza meg, és a felvételi tájékoztatóban is közzéteszi.
18.2. Adott képzés második és további éveiben a költségtérítés összege legfeljebb az előző tanévben megállapított költségtérítésnek a Központi Statisztikai Hivatal által előző évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindexszel növelt összege lehet.
18.3. A hallgató egyéni kedvezményt, vagy mentességet félévről-félévre a beiratkozáskor írásban kérhet, a mentesség vagy kedvezmény odaítéléséről a Főiskola gazdasági vezetője határoz. Amennyiben a kérelmező felülbírálati kérelmet terjeszt be, annak elbírálója a rektor.
18.4. Költségtérítéses hallgatóvá válik az az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató, aki a rá irányadó államilag finanszírozott megkezdett félévek számát túllépve – a 14 féléven túl a hosszabbításokat is figyelembe véve – kezd meg újabb félévet. A 14 félév államilag finanszírozott idő hosszabbítására való jogosultságát minden esetben a hallgatónak kell igazolni.
18.5. Költségtérítéses hallgatóvá válik az az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató, aki az adott képzés képzési és kimeneti követelményeiben megállapított képzési időt két megkezdett félévvel túllépte.
18.6. A költségtérítés mértéke a költségtérítéses hallgatóvá váló esetén, az adott képzésre az első évfolyamon megállapított költségtérítés abban az évben, amikor a költségtérítésessé váló hallgató az első költségtérítéses félévét adott képzésben megkezdi.
18.7. A hallgatónak a beiratkozáskor fegyelmi és büntetőjogi felelősség terhe mellett nyilatkoznia kell arról, hogy más felsőoktatási intézményben hány megkezdett féléve volt államilag finanszírozott képzésben.
18.8. Az adott tanulmányi félévre vonatkozó költségtérítés befizetését a beiratkozáskor igazolni kell, ellenkező esetben a hallgató nem iratkozhat be.
18.9. Amennyiben a hallgató – a Főiskolától kapott fizetési haladék vagy részletfizetési kedvezmény folytán – a teljes költségtérítés befizetésére a félév regisztráláskor nem köteles, úgy a teljes költségtérítést a szorgalmi időszak utolsó napjáig kell befizetni. Ha a hallgató eddig az időpontig a költségtérítés teljes összegét nem fizeti meg, úgy a megkezdett félév érvénytelennek minősül, a hallgató vizsgára nem bocsátható, a félév során felvett tanegységeit pedig a Tanulmányi Osztály hivatalból törli a leckekönyvből és a számítógépes tanulmányi rendszerből.
18.10. A tanulmányait a képzési idő vége előtt megszakító hallgató – a rá vonatkozó tanulmányi- és vizsgaszabályzatnak megfelelő halasztás esetét kivéve – a befizetett költségtérítésből visszatérítést nem kaphat.
18.11. Az adott félév első napján terhességi-gyermekágyi támogatásban, gyermekgondozási támogatásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő, alapképzésben, mesterképzésben, kiegészítő alapképzésben, szakirányú továbbképzésben vagy akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgató mentesül a költségtérítés megfizetése alól.
18.12. A részletfizetési kedvezmény, fizetési haladék, mérséklés vagy elengedés kizárólag az adott tanulmányi félévre vonatkozik.
18.13. Az Érseki Papnevelő Intézet Esztergom-Budapesti főegyházmegyés hallgatóitól a Főiskola költségtérítési díjat akkor sem szed, ha állami támogatásban nem részesülhetnek, mivel esetükben az az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye biztosítja a teljes ellátás anyagi fedezetét, amely a Főiskolának is fenntartója.
18.14. Az államilag nem finanszírozott képzésben résztvevő külföldi hallgatók költségtérítését félévenként, a magyar állampolgárokra vonatkozó költségtérítéstől eltérően is meg lehet határozni.
18.15. Az ERASMUS és a CEEPUS programok keretében tanuló külföldi hallgatók díjmentességet élveznek.
18.16. Az intézményközi szerződés alapján tanuló hallgatók által fizetendő díjakat az adott szerződés tartalmazza.

 

19.§. Térítések

19.1. Térítési díj fizetésére köteles az a hallgató, aki a következő szolgáltatásokat igénybe veszi:
    a) Az alap- és mesterképzés tantervében magyar nyelven meghatározott, magyar nyelven oktatott ismereteknek a nem magyar nyelvű oktatása.
    b) A Főiskola eszközeivel előállított, és a hallgató tulajdonába adott tansegédlet.
    c) A Főiskola létesítményeinek, eszközeinek az oktatáshoz szorosan nem kapcsolódó használata.
19.2. Térítési díj fizetésére köteles az a hallgató is, aki az állami finanszírozott képzésben a képzési programban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez szükséges kreditszámot 10%-ot meghaladóan túllépi.
19.3. A térítési díjak összegét az önköltséget figyelembe véve – azt nem meghaladóan – kell megállapítani.

 

20.§. Szolgáltatási díjak

20.1. Szolgáltatási díj megfizetésére köteles az a hallgató, aki magatartásával, vagy az érdekkörében bekövetkezett bármely okból a Főiskolát a költségtérítés vagy állami finanszírozás által finanszírozott szolgáltatásokon felüli, külön eljárásra kényszeríti, a jelen paragrafusban meghatározottak szerint.
20.2. A szolgáltatási díjak következő tanévi összegét a Gazdasági vezető javaslatára a rektor előre meghatározza minden tanév május 31-ig. A díjak összegét a Főiskola faliújságján és a honlapján ki kell hirdetni.
20.3. A jelen szabályzat alapján szedhető szolgáltatási díjak:
   a) Késedelmi díj fizetésére köteles a hallgató (volt hallgató), ha a tanulmányi ügyei intézésével kapcsolatos kötelezettségeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, vagy a teljesítést elmulasztja, ha leckekönyvét idejében nem adja le.
   b) Az ugyanabból a tantárgyból tett pótvizsga esetén a hallgató pótvizsgadíjat köteles fizetni. Jelen szabály alkalmazásában a vizsgával esik egy tekintet alá az is, ha a hallgató a vizsgáról önhibájából távol maradt.
   c) A hallgatót terhelik a diákigazolvány kiállításával és érvényesítésével kapcsolatos díjak.
   d) Okmányok elvesztése vagy megrongálódása esetén a hallgató az okmányok pótlásáért díjat fizet.
  e) A Főiskola valamely bizottságához benyújtott kérvények, illetve méltányossági kérelem benyújtása esetén díjat lehet megállapítani (kivéve a Felsőoktatási törvény 125. § (1), (2) pontjaiban szabályzottak).
   f) A Könyvtárral szemben fennálló késedelem esetén késedelmi díjat kell fizetni.
  g) Amennyiben a hallgató a tantárgyak felvételét, illetve törlését elmulasztja, úgy – a Rektorhelyettes döntése alapján – helyette ezt az illetékes
ügyintéző szolgáltatási díj ellenében pótolja a számítógépes nyilvántartási rendszeren.
  h) hallgatói jogviszonyon kívül tett záróvizsgáért.
  l) A megosztási szabályok módosításából eredő új számla, új adóigazolás stb. kiállítása esetén, ha a kérelmet a félév kezdetét követő egy hónapon túl nyújtják be.

 

21.§. A hatálybalépés

Jelen Szabályzat a Nagykancellár jóváhagyása esetén lép hatályba.

 

Lábjegyzet

1. Felsőoktatási törvény 55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is… A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet.
2. Rendelet 8. § (1) A  tanulmányi ösztöndíj és  intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj kifizetésére kell felhasználni a… hallgatói normatíva  59-69 százalékát.
3. Rendelet 8. § (2) A  rendszeres szociális ösztöndíj,  rendkívüli szociális ösztöndíj és alaptámogatás kifizetésére kell felhasználni az e rendelet hatálya alá tartozó felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan és mesterképzésben részt vevő hallgatók után biztosított:
   a)hallgatói normatíva 25-40 százalékát
   b)a lakhatási támogatás normatívája intézményi hatáskörben megállapított mértékét, de legalább 30 százalékát,
   c)a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56 százalékát
4. Rendelet 9. § (1)
5. Rendelet 9. § (3)
6. Rendelet 9. § (6)
7. Rendelet 13.§ (1)
8. Rendelet 24. §. 8.