Előszó

 

Előszó

Az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanulmányi rendjét bemutató kiadvány azzal a szándékkal készült, hogy több évre meghatározza a Főiskola tanulmányi életének alapvonalait. Ebben irányadónak tekintjük a korábbi években kialakult gyakorlatot, amihez képest lényegi változásokat nem léptetünk életbe. Fontos azonban néhány kérdés pontosítása.

Jelen Tanulmányi renddel összefüggésben minden tanévben kiadásra kerül félévente egy tanulmányi tájékoztató, amely tartalmazza a félév tervezett órarendjét, az egyes évfolyamok számára meghirdetésre kerülő tantárgyak megnevezését és indexbe kerülő egyéb jellemzőit, továbbá – amennyiben ezt egy szaktanár kívánja – a jelen Tanulmányi rendtől eltérő tantárgyleírásokat.

Tekintettel arra, hogy a Tanulmányi rend alapvető szándéka a Főiskola hagyományainak a folytatása, első eleme a Főiskola 2006. szeptember 17-én módosított alapító okiratának Történeti Visszatekintés c. részlete.

A következő fejezet a különböző tantárgyak részletes tantárgyleírásait tartalmazza. Hálásan köszönjük azon szaktanárok munkáját, akik azt összeállították. A tantárgyak felsorolásában fő bontási szempont az osztatlan teológia mesterszak és a katekéta- lelkipásztori kisegítő alapszak tantárgyainak elkülönített fölsorolása, ezen belül az egyes tárgyakat a rövid latin tantárgynevek abc sorrendjében soroljuk föl. A tantárgyak megtalálásában a Tanulmányi rend végén található mutatók segítenek.

A Főiskola osztatlan teológia mesterképzését a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara affiliálta, így bizonyos tanulmányi feltételek teljesítésével a Főiskolánkon folytatott képzés lezárásaként egyházi bakkalaureátust jelentő PPKE.HTK oklevél szerezhető. Ezekről a feltételekről külön tájékoztatást adunk az osztatlan teológia mesterképztés tantárgyainak bemutatása után.

Az egyes szaktanároknak joguk van az itt kiadott tantárgyleírástól eltérő tantárgyleírást követni, amennyiben azt 3 hónappal a tanév megkezdése előtt írásban leadják a tanulmányi osztályon. Akkor az a félévi tanulmányi tájékoztatóba bekerül és ilyen módon hivatalossá válik.

A Tanulmányi rend következő fejezete a diplomamunka elkészítésének követelményeit, szabályait tartalmazza.

Mindezekre a dokumentumokra rendszeresen hivatkozik a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, amely a Tanulmányi rend következő eleme.

Végül a hallgatókat jelentősen érinti az ösztöndíjakra és a hallgatók által fizetendő díjakra és térítésekre vonatkozó szabályzat, amely ezért jelen kiadvány zárófejezete.

 

Történeti visszatekintés

Részlet az Esztergomi Hittudományi Főiskola Módosított Alapító Okiratából

A Katolikus Egyház 1545-1563 között tartott Tridenti Egyetemes Zsinata – többek között – határozatban elrendelte a papképzés színvonalának emelését, a magasabb műveltséget nyújtó szemináriumok szervezését.

Az előbbi zsinati határozat végrehajtásaként Oláh Miklós, az Esztergomi Főegyházmegye érseke (1553-1568) 1566. május 19-én kelt alapítólevéllel Nagyszombatban papképző intézményként Szemináriumot alapított. Ebben a Boldogságos Szűz Máriáról elnevezett Szemináriumban (Marianum) a papképzés 1567-ben kezdődött meg.

Az egyetemes és részegyházi előírások szerinti lelki és teológiai tanulmányi képzés a szemináriumok, mint hivatalos egyházi jogi személyiséggel rendelkező papképző intézmények keretében a legutóbbi időkig, 2002-ig egyidőben folyt, így a mai Esztergomi Hittudományi Főiskola ennek az 1566-os intézménynek a részleges jogutódja, amely ma a papnövendékek teológiai tanulmányi képzését látja el.

A Szeminárium második alapítója Pázmány Péter érsek (1616-1637) volt. Ő a korábbi épületet más egyházi célra rendelte, de változatlanul Nagyszombatban, annak más részén egy nagyobb épületet rendezett be a papnövendékek képzésére. Ezt a szemináriumi helyet Szent Istvánról nevezte el (Stephaneum). A későbbiekben a Szemináriumba több, a papnevelést szolgáló intézmény beolvadt.

Rudnay Sándor érsek (1819-1831) ideje alatt az Esztergomi Érsekség és az Esztergomi Káptalan Nagyszombatból visszaköltözött Esztergomba. Az érsek ezt követően Hild József tervei alapján építette fel Esztergomban az ún. Nagyszemináriumot. Bár az épület még nem volt teljesen kész, 1850-ben Scitovszky János hercegprímás (1849-1866) áthelyezte a Szemináriumot Nagyszombatból Esztergomba, a vízivárosi ferences kolostorba. Az elkészült Nagyszeminárium épületébe 1865-ben költözött be a Szeminárium. 1885-ben Simor János hercegprímás (1867-1891) Nagyszombatból a gimnáziumi tanulókat is áthozatta Esztergomba.

1953-ban a Nagyszeminárium épületét állami döntéssel katonai nevelőintézet részére igénybe vették. Később az épületet szovjet katonai kórházzá alakították át. Mindezek miatt a Szeminárium az 1950-ben feloszlatott Szatmári Irgalmas Nővérek vízivárosi zárdájának (a korábbi ferences kolostor) egy részébe költözött, oda, ahol korábban ideiglenesen már működött.

Paskai László bíboros, prímás, érsek (1987-2002) 1992-ben, a rendszerváltást követően az újraindult Szatmári Irgalmas Nővéreknek visszaadta az anyaházukat és a Szemináriumot egy erre a célra megvásárolt épületbe (Esztergom, Liszt Ferenc u. 4.) költöztette, amelyet folyamatosan a papnevelés céljára alakított át. A kápolnát és annak berendezését – amelyet Lékai László bíboros (1976-1986) hagyatékából készíttetett – 1997. szeptember 14-én áldotta meg.

A Felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény mellékletében az Esztergomi Hittudományi Főiskola is helyet kapott. A Magyar Köztársaság ugyanis a szemináriumokat hittudományi főiskoláknak ismerte el.

2002-ben az Érseki Papnevelő Intézet és az Esztergomi Hittudományi Főiskola szétválasztással szervezetileg önállóvá váltak. Ennek eredményeként ma már a Főiskola felsőoktatási intézményként a papnövendékek teológiai tanulmányi képzésének úgy kizárólagos intézménye, hogy önálló egyházi jogi személyiséggel rendelkezik. Ugyancsak önálló jogi személyisége van az Érseki Papnevelő Intézetnek is, mint az egyházi előírások szerint a lelki képzést nyújtó intézménynek. A két intézmény együtt adja, illetve biztosítja a papképzést. A Főiskola és az Intézet egyaránt az Esztergom-Budapesti Főegyház¬megye keretén belül működő, egyházi jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek azzal, hogy fenntartójuk is a Főegyházmegye.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek 2003-ban elhatározta a Nagyszeminárium épületének – amely az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye kizárólagos tulajdonában áll – felújítását. Ezt legfőképpen annak érdekében tette, hogy a papképzésnek a teológiai tanulmányi képzés része visszakerülhessen abba az épületbe, amely már 1865-től kezdődően meghonosodott nevében is hirdette az ott folyó képzés jellegét és helyszínét. A felújított épületet a bíboros 2006. szeptember 2-án áldotta meg. Így ma már az Esztergomi Hittudományi Főiskola a Nagyszeminárium épületében működik.

Az Esztergomi Hittudományi Főiskola – mint az állam által már korábban elismert hittudományi főiskola – a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 1. számú mellékletében a nem állami felsőoktatási intézmények sorában megtalálható.