A szakdolgozatról és a záróvizsgára történő jelentkezésről

 

TÁJÉKOZTATÓ

a szakdolgozat/diplomamunka elkészítéséről, valamint a záróvizsgára való jelentkezés szabályairól

 

I.      Záróvizsgák időpontja:

lásd. „Fontos határidők” c. dokumentumban

 

II.      A záróvizsgára való jelentkezésről:

     Záróvizsgára jelentkezni legkésőbb a vizsga időpontja előtt egy hónappal kell. Ennek feltétele, hogy a hallgató az elkészült szakdolgozatát / diplomamunkáját – a konzulens által jóváhagyott konzultációs naplóval együtt – leadja a tanulmányi osztálynak. Amennyiben ekkor még le nem tett vizsgája illetve szigorlata van a hallgatónak, a jelentkezés függőben van és csak akkor válik véglegessé, ha minden vizsga és szigorlat sikeresen teljesítve lett. Ezen vizsgákat legkésőbb 1 héttel a védés előtt teljesíteni kell és legkésőbb ekkor az indexet is le kell adni.

 

III.      A szakdolgozat / diplomamunka elkészítéséről:

A tanulmányok befejezésekor elkészítendő dolgozat elnevezése nappali tagozaton (osztatlan teológia mesterképzés): diplomamunka, levelező tagozaton (katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzés): szakdolgozat.

A szakdolgozat / diplomamunka elkészítésének első lépése, hogy  – nappali tagozaton a negyedik év második félévének szorgalmi időszaka utolsó napjáig, levelező tagozaton legkésőbb a második év második félévének szorgalmi időszaka utolsó napjáig – választani kell egy tantárgyat, amelyen belül egy témát a hallgató fel kíván dolgozni. Ezt a mellékelt lista alapján a Főiskolán oktató tanárral, vagy esetleges más katolikus teológiai főiskola vagy egyetem (licenciátussal vagy doktorátussal rendelkező, aktív állományú) tanárával kell egyeztetni, aki vállalja a konzulensi teendők ellátását.

Ennek dokumentálására a szintén mellékelt „Szakdolgozat / diplomamunka témaválasztásának jóváhagyása” című dokumentumot kell kitölteni és a jövendő konzulenssel aláíratni. Miután ezt a tanulmányi osztályra a hallgató eljuttatja, a rektorhelyettes jogköre a témaválasztás jóváhagyása. Amennyiben valaki témát kíván váltani, ezt az eljárást újra le kell folytatni.

     A konzultációk nyilvántartását az oktató végzi egy a „Konzultációs napló szakdolgozat / diplomamunka készítéséhez” című főiskolai dokumentum segítségével. A találkozók száma minimum három, de az oktató ennél több konzultációt is előírhat. A konzultációk keretében a következőket kell teljesíteni:

1)      Cím, irodalom, tartalomjegyzék egyeztetése

2)      Az egyes fejezetek elkészítésének ellenőrzése

3)      Az egész dolgozat bemutatása

     Amikor az utolsó konzultáció megtörtént és a konzulens a dolgozatot védésre bocsáthatónak nyilvánította, ezután szabad és kell a dolgozatot leadni a tanulmányi osztályon, ezért csak ezen  lépés után köttessék be a kész dolgozatot. Ha a konzulens a dolgozatot védésre bocsáthatónak nyilvánította, akkor további a teendője a dolgozattal nincs.

 

IV.      Szakdolgozatot az alábbi tárgyakból lehet írni:

nappali tagozaton

TANTÁRGY

TANÁR

Filozófia

Dr. Válóczy József , Dr. Török Csaba

Fundamentális teológia

Dr. Török Csaba

Egyháztörténelem

Patrológia

Dr. Harmai Gábor

Dr. Györök Tibor

Biblikum

Dr. Harmai Gábor

Dogmatika

Dr. Kovács Zoltán, Dr. Csépányi Gábor

Morális

Az Egyház szociális tanítása

Dr. Roska Péter

Blanckenstein Miklós

Kánonjog

Dr. Frankó Tamás

Pasztorális

Kateketika

Pedagógia

Blanckenstein Miklós

 

Dr. Pálvölgyi Ferenc

Liturgika

Ars Sacra

Blanckenstein Miklós

Kontsek Ildikó

 

 

 

 levelező tagozaton

TANTÁRGY

TANÁR

Filozófia

Dr. Gájer László, Dr. Válóczy József

Fundamentális teológia

Dr. Török Csaba

Egyháztörténelem

Dr. Harmai Gábor

Biblikum

Dr. Harmai Gábor

Dogmatika

Dr. Válóczy József

Morális

Dr. Monostori László

Kánonjog

Dr. Frankó Tamás

Pasztorális

Kateketika

Pedagógia

Tóth László

 

 

Liturgika

 Ars Sacra

Dr. Füzes Ádám

Kontsek Ildikó

 

Más tárgyakból csak engedéllyel írható szakdolgozat / diplomamunka.

     Konzulens lehet minden itt felsorolt oktató, valamint – engedéllyel – valamely katolikus teológiai főiskola vagy egyetem (licenciátussal vagy doktorátussal rendelkező, aktív állományú) tanára.

     Amennyiben a hallgató nem a fenti listában megnevezett tanárt (akár az ESZHF-ről, akár más katolikus teológiai főiskoláról/ egyetemről) kéri fel konzulensnek; illetve nem a fenti listán szereplő tárgyból kíván dolgozatot írni (és ehhez talált megfelelő konzulenst) akkor a „Szakdolgozat / diplomamunka témaválasztásának jóváhagyása” című dokumentum elfogadásakor a Főiskola dönt az oktató személyének illetve a témaválasztásnak az engedélyezéséről.

 

V.      A szakdolgozat / diplomamunka formai követelményei:

     A szakdolgozat / diplomamunka egy teológiai témának az adott területen klasszikusnak számító és a friss szakirodalom alapján való földolgozása, saját szempontok szerinti újra-rendszerezése. A diploma megszerzéséhez követelmény, hogy a felhasznált szakirodalom magában foglaljon idegen nyelvű forrásokat is. A témát a hallgató köteles a szaktanárral egyeztetni.

A dolgozat példányszáma: A dolgozatot 3 nyomtatott példányban kell elkészíteni, egyet bekötött, kettőt pedig spirálozott formában. Ezek közül a bekötött példányt a tanulmányi osztályon kell leadni, ez lesz az opponens példánya. A védés után a Főiskola könyvtárába kerül.  Az egyik spirálozott példányt a konzulensnek kell eljuttatni egy kinyomtatott  "bírálati lappal" együtt.  Amennyiben a konzulens nem tartja meg ezt a példányt, a védés után visszakerül a hallgatóhoz. A harmadik példányt a hallgató hozza magával a záróvizsgára, ez az ő saját példánya.

A dolgozat bekötött példányának leadásával egyidejűleg a dolgozatot a tanulmányi osztálynak elektronikusan is meg kell küldeni (kizárólag pdf formátumban).

A DOLGOZATOK FORMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A dolgozat külalakja

1.1. Papírméret, terjedelem, margók, betűtípus és betűméret

          A Főiskolán leadandó – a tanulmányokat lezáró – dolgozatok hivatalos mérete A/4 (210×297 mm), a leadásra benyújtott mű lapjainak színe fehér, terjedelme nappali tagozaton 40-60 oldal között (elnevezése: diplomamunka), levelező tagozaton 20-30 oldal között (elnevezése: szakdolgozat).

          A régebben érvényes szabályozások (oldalanként 24 sor, soronként 60 leütés) immár hatályukat vesztették, hiszen a számítógépes szövegszerkesztés más rendben működik. Az egyes oldalakon balról 4 cm, jobbról 2 cm, fent és lent 2-2 cm margót hagyjunk, a törzsszövegben 1,5-ös sorközt és 12-es betűméretet használjunk (javasolt egységesen a Times New Roman betűtípus). A lábjegyzetben szimpla sorközt és 10-es betűméretet alkalmazzunk, ugyancsak Times New Roman betűtípussal.

1.2. Borítólapok

A tudományos munkának több borítólapja van.

A kemény fedéllap – miként az egész kötés – fekete (mű)bőr, rajta a felirat aranyozva található. A gerincre nem szükséges aranyozással felvinni a címet. Középre a műfaj megnevezése kerül: DIPLOMAMUNKA (teológus szak) vagy SZAKDOLGOZAT (katekéta-lelkipásztori munkatárs szak; magasabb tudományos fokozat megszerzésére irányuló tanulmányok esetén: Licenciadolgozat, Dissertatio ad Doctoratum stb.), egy nyelven, egyszeri felírással. Jobb alsó sarokban név és alatta az évszám. A kemény fedéllap és az első belső lap közé üres lapot kell kötni.

Az első belső lapon a következők szerepelnek (feliratok középre igazítva, egymástól arányos sortávolságra): az intézmény neve (Esztergomi Hittudományi Főiskola), a szakdolgozat címe (esetleg alcíme), alatta a szakdolgozat megnevezése (ld. kemény fedéllap), továbbá a készítő és a konzulens neve, a lap alján a beadási hely (Esztergom) és a beadási év (pont nélkül). Oldalszámozás az első lapon nem szerepel.

1.3. A szakdolgozat egészének struktúrája

A szakdolgozatot az alábbi struktúra szerint építjük fel:

BELSŐ BORÍTÓLAP

TARTALOM

BIBLIOGRÁFIA

BEVEZETÉS

1. NAGY FEJEZET

     1.1. Alfejezet

                1.1.1.

                1.1.2.

     1.2. Alfejezet

2. NAGY FEJEZET

     2.1. Alfejezet

                2.1.1.

                2.1.2.

     2.2. Alfejezet

                2.2.1.

                2.2.2.

                2.2.3.

                stb.

BEFEJEZÉS

IDEGEN NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÁS (amennyiben szükséges)

NYILATKOZAT (a tudományos munka etikai követelményeinek megtartásáról)

 

 

1.4. A bibliográfia összeállítása

A felhasznált irodalmat az adott tudományterület sajátos szempontjai szerint csoportosítjuk – a konzulens útmutatásainak megfelelően, általában és értelemszerűen a következő rendszert alkalmazva: 1. Szótárak, lexikonok 2. Forrásművek 3. Monográfiák, egyéb könyvek 4. Tanulmányok, cikkek 5. Jegyzetek 6. Rövidítések.

1.5. Tagolás

          A szöveg tagolásánál több szempontot kell figyelembe venni:

          A Bibliográfia, a Bevezetés és a Befejezés, valamint a nagy fejezetek új lapon kezdődjenek. Az alfejezetek kellő tagolás (szinttől függően két-három üres sor) után folytatódhatnak ugyanazon az oldalon.

          A bekezdések kapcsán bölcsességgel járjunk el. Ne legyenek se túl rövidek, se túl hosszúak. A túl rövid bekezdések felsorolásszerűvé teszik az írást, a túl hosszúak pedig már nem töltik be tagolási funkciójukat. Egy bekezdés legyen egy gondolati egység, hossza legyen legalább 5–8 mondat.

          Kerüljük a fattyú- és az árvasorokat! (Fattyúsornak nevezzük azt a jelenséget, ha egy új bekezdés első vagy első két sora a lap alján szerepel, míg a bekezdés többi része a következő lapon található. Árvasornak nevezzük azt, ha egy bekezdés utolsó vagy utolsó két sora átlóg a következő oldalra.) A modern szövegszerkesztők rendelkeznek ennek kiiktatását lehetővé tevő programmal.

 

1.6. Kiemelés

Nem közhasználatú idegen szavakat (pl. Sitz im Leben, a priori), tudományos szakkifejezéseket, hangsúlyozott szavakat, fejezetet vagy gondolati egységet lezáró, összefoglaló mondatot érdemes kiemelni dőlt betűvel (a nagybetűs vagy vastagbetűs kiemelést kerülni kell). Szó szerint idézett szöveg eleve tartalmazhat kiemelést, de idézésekor mi magunk is kiemelhetjük egy-egy elemét, viszont a kiemelés forrását minden esetben jelezni kell lábjegyzetben[1].

2-3 sornál hosszabb vagy különösen fontos, szó szerinti idézeteket érdemes kiemelni beljebb húzott margóval, esetleg kisebb betűmérettel (és sortávolsággal) – ilyenkor az idézőjel elhagyható. Példa:

 

Nem közhasználatú idegen szavakat (pl. Sitz im Leben, a priori), tudományos szakkifejezéseket, hangsúlyozott szavakat, fejezetet vagy gondolati egységet lezáró, összefoglaló mondatot érdemes kiemelni dőlt betűvel (a nagybetűs vagy vastagbetűs kiemelést kerülni kell).

1.7. Lábjegyzet

          A klasszikus nyomdászatban a széljegyzet és a végjegyzet volt igen gyakori, ennek akkor technikai-szedési okai voltak. Mindazonáltal az olvashatóság szempontjából a legcélszerűbb mégis a lap alján elhelyezkedő lábjegyzet. A lábjegyzetet – kisebb méretén és sorközén túl – egy vízszintes vonal is elválasztja a szövegtörzstől, ezt a szövegszerkesztő programok automatikusan beillesztik.

          Azzal kapcsolatban, hogy pontosan hol is helyezkedjen el a lábjegyzetet jelölő, felső indexben kitett szám a szövegben, az alábbi általános szabályokat fogalmazhatjuk meg:

          Ha a mondat egészére vonatkozik a lábjegyzet, a mondatot lezáró írásjel után tesszük ki a számot. Példa:

 

Ezért XII. Piusz 1943-ban megjelentette a Divino afflante Spiritu kezdetű enciklikáját. Ebben követte a korábbi megnyilatkozások főbb irányvonalait, ám megtett egy döntő lépést is: elfogadta és engedélyezte az irodalmi műfajok vizsgálatának módszerét a szentírástudományban azzal a céllal, hogy ezáltal a Szentlélek által kinyilatkoztatott igazsághoz közelebb juthasson az ember.[2]

         

          Ha teljes mondatot képező idézetre vonatkozik a lábjegyzet, a mondatot záró írásjel után következik az idézőjel, s az idézőjel után a felső indexben szereplő lábjegyzetszám. Példa:

 

Így tehát Isten lelke így is definiálható: „Ő hatékony erő, vagyis Istennek egy vallásos-erkölcsi célra irányuló személyszerű akarati cselekvése.[3]

         

          Ha mondatrészre vonatkozik a lábjegyzet, a lábjegyzetszámot azon mondatrésznél helyezzük el, amelyre a lábjegyzet vonatkozik, a vessző vagy a kötőszó előtt. Példa:

 

Ebben a szövegrészben azt látjuk, hogy az atyák megismétlik az I. Vatikánum állásfoglalását[4], ám azt egy nagyon fontos és lényeges állítással egészítik ki.

         

          Ha nem teljes mondatot alkotó idézetre vonatkozik a lábjegyzet, az idézetet idézőjel zárja le, a lábjegyzetszám pedig az idézőjel és az egész mondatot lezáró írásjel között található. Példa:

 

A cirilliánusok VI. ülése, 431. július 22.: „… a szent Atyák (…), akik Níceában a Szentlélekkel együtt összegyűltek[5].

 

 

1.8. Ábrák, rajzok, statisztikák

Amennyiben szükséges, elhelyezhetünk grafikus elemeket, táblázatokat a szövegben. Ilyenkor azonban több dologra is ügyelnünk kell: a szöveg bármilyen módosítása az elcsúszó ábrák és táblázatok miatt egyes részek teljes újratördelését teheti szükségessé; nagy figyelem kell, hogy a szövegbe szépen illeszkedjenek az ilyen elemek.

Ha csak kis számú grafikai elemet és táblázatot alkalmazunk (mintegy alkalmi demonstrációként), akkor nem szükséges ezeket külön számozni és megnevezni. Ha azonban a téma természetéből fakadóan a táblázatok és grafikus elemek lényegi szerepet játszanak, a sorszámokat (pl. 1. ábra; 5. táblázat stb.) közvetlenül az elem alá kell írni, utána pedig, kettősponttal elválasztva, az ábra vagy táblázat címét is rögzíteni kell. Ezen felül a dolgozat végén közölni kell egy ábra- vagy táblázatjegyzéket, amelyben sorszám szerint haladva felsoroljuk a dolgozatban szereplő elemeket. Példa:

 

1. ábra: A ferences család rendjeinek ágrajza 25. (oldal)

2. ábra: Assisi Szent Ferenc keresztjének stilizált rajza 32. (oldal)


2. Az idézés és a hivatkozás módja

A tudományos munkában igen fontos feltüntetni azokat a forrásokat, amelyekből merítünk, ahonnan az idézetet, a gondolatot, az információt nyerjük. Ennek elmulasztása már önmagában hiba, hisz így az olvasó nem nyerhet bizalmat írásunkban, tudatos elhagyása azonban felveti a plágium gyanúját is. Még ha átfogalmazom is az adott szöveget, akkor is plágiumot követek el, ha nem tüntetem fel a forrást. Ennek büntetése igen súlyos, akár a teljes eltiltás is lehet.

 

2.1. Szó szerinti és tartalmi idézés, utalás

Az idézésnek több módja lehet:

Szó szerinti idézés: ilyenkor idézőjelben, szó szerint hozom egyik forrásom szövegét. Ekkor az idézőjel lezárta után ki kell tennem a lábjegyzetjelet, s lábjegyzetben közölnöm kell a pontos forrást. Szó szerinti idézetnél kötelező az abszolút szöveghűség: a kihagyást (…) ill. saját kommentárt [……] jelölni kell, a forrás-szövegben található nyilvánvaló hibát nem szabad kijavítani (de jelölni kell).

Tartalmi idézés: ilyenkor nem idézem szó szerint a forrást, de annak gondolatát, gondolatmenetét átfogalmazva, kiegészítve, újraírva közlöm. Ilyenkor is meg kell jelölni a forrást.

Utalás: ilyenkor nem idézem a forrás gondolatát, de utalok rá mint olyanra, amely a magam álláspontját igazolja, alátámasztja stb. Ez is jelölendő. Az utóbbi két esetben alkalmazzuk a ld. [= lásd] és a vö. [= vesd össze] jelöléseket.

 

  Konkrét hely(ek) idézése esetén az oldalszám, oldaltartomány megadása a kiadási év után következik, vesszővel elválasztva (old., p. és egyéb hozzátétel nélkül!). Példa:

 

… Budapest 1993, 12.

… Budapest 1995, 24–25.

 

Egy mű ismételt idézése esetén:

a) Ha egy művet közvetlenül egymás után többször idézünk, elegendő az Uo. [=  „ugyanott”] ill. esetleg az idézett hely. Példa:

 

23Ratzinger, J., A föld sója. Kereszténység és Katolikus Egyház az ezredfordulón, Szent István Társulat, Budapest 1996, 28.

24Uo. [= a fenti mű azonos oldala]

25Uo. 54. [= a fenti mű 54. oldala]

 

b) Ha egy mű szerepel a bibliográfiában, és gyakran idézzük, elegendő, ha a többedik idézésnél már csak a szerző vezetéknevét, a mű címét (nem is kell feltétlenül a teljes cím) és az oldalszámot hozzuk. Amikor viszont a dolgozaton belül először idézzük a művet (vagy esetleg hosszabb kihagyás után ismét), írjuk ki az összes adatot, és csak utána használjuk ezt a rövidítési lehetőséget. Példa:

 

Ratzinger, A föld sója, 49.

 

2.2. A hivatkozás formái

 

2.2.1. Kiadatlan dokumentum, kézirat idézése

Ilyen források esetében körültekintően járjunk el, hisz hitelességük nehezen ellenőrizhető. Amennyiben egy levéltár, archívum rendszerében lelhető fel a dokumentum, az ottani jelzetrendszernek megfelelően idézzük. Ha levéltárilag még nem rendezett az anyag, akkor nekünk kell megbirkóznunk a rendszer megteremtésének feladatával. Ilyenkor fordítsunk arra gondot, hogy ennek kritériumait, pontos felépítését függelékben vagy jegyzetben közöljük írásunkban, megadva a fellelés helyét, idejét, körülményeit stb.

 

2.2.2. Könyv egyszerű idézése

          Főiskolánkon kétféle hivatkozási mód elfogadott:

 

a) Vezetéknév (kiskapitálissal), K(eresztnév rövidítve, utána pont és vessző), Cím (dőlt betűkkel), kiadó, kiadás helye és éve (ez utóbbi kettő között nincs vessző), esetleg oldalszám, a lábjegyzet végén pont. Példa:

 

Rigal, J., Horizons nouveaux pour l’Église, Cerf, Paris 1999.

Ratzinger, J., Weggemeinschaft des Glaubens, Sankt Ulrich, Augsburg 2002, 23-41.

 

b) Vezetéknév (kiskapitálissal), K(eresztnév rövidítve, utána pont és vessző), Cím (dőlt betűkkel), kiadás helye és éve (zárójelben, nincs közöttük vessző), esetleg oldalszám, a lábjegyzet végén pont. Példa:

 

Kasper, W., Jézus a Krisztus (Budapest 1999) 152-178.

 

2.2.3. Szöveg idézése tanulmányból, esszéből, újságcikkből

          A könyvek adatainak (kiadó, kiadás helye, éve) megadásánál az előző ponthoz hasonlóan két mód közül szabad választani; itt csak az első módot részletezzük.

 

a) Sorozatban megjelent tanulmány:

Vezetéknév (kiskapitálissal), K(eresztnév rövidítve, utána pont és vessző), Cím (dőlt betűkkel) és sorozati adatok (zárójelben, álló betűkkel), kiadó, kiadás helye és éve (ez utóbbi kettő között nincs vessző), a lábjegyzet végén pont. Példa:

 

Somorjai, Á., A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának disszertációi (1863–1993) (Studia Theologica Budapestinensia 9), Márton Áron Kiadó, Budapest 1993.

 

b) Kötetben megjelent tanulmány:

Vezetéknév (kiskapitálissal), K(eresztnév rövidítve, utána pont és vessző), Cím (dőlt), in Cím (dőlt) és sorozati adatok (zárójelben, álló betűkkel), szerk./kiad. + szerkesztő(k)/kiadó(k) Neve zárójelben, kiadó, kiadás helye és éve, oldaltartomány (a tanulmány terjedelme a köteten belül). Példa:

 

Török, J., VI. Pál ekkléziológiájának sarkalatos pontja: a kollegialitás, in Teológus az Egyházban (Studia Theologica Budapestinensia 15) (szerk. Fila, B.–Erdő, P.), Márton Áron Kiadó, Budapest 1995, 395–404.

 

 

c) Cikk:

Vezetéknév (kiskapitálissal), K(eresztnév rövidítve, utána pont és vessző), Cím (dőlt betűkkel, utána vessző), in A folyóirat címe (dőlt betűkkel) és évfolyam száma (ha van) (a megjelenés éve/az adott éven belül hányadik szám), oldaltartomány (a cikk terjedelme), a lábjegyzet végén pont. Példa:

 

Várnai, J., A szerzetesség az egyházban, in Teológia XXXII (1998/3–4), 66–78.

 

d) Évkönyvek esetében a kötet (volumen) száma az évkönyv címe után következik rövidítve (vol.). Példa:

 

Erdő, P., La place de l’Église catholique romaine dans la société hongroise et son rapport juridique avec l’état, in Folia Theologica vol. 13 (2002), 11–22.

 

e) Másodkézből származó idézet esetén mindkét forrás adatait meg kell adni. Példa:

 

Ágoston, Vallomások, XXII, 27, idézi Rahner, K., A hit alapjai, SzIT, Budapest 1985, 316.

 

2.2.4. Szócikk (artikulus) idézése

Szócikkek esetében két eshetőséggel kell számolnunk:

 

a) A szerző neve nincs megadva (vagy azonos a lexikon szerzőjével):

art. szócikk, in Lexikon, enciklopédia, szótár címe (szerkesztő), kiadó, kiadási hely és év, pontos tartomány, végén pont.

vagy

art. szócikk, in Vezetéknév (kiskapitálissal), K(eresztnév rövidítve, pont), Lexikon, enciklopédia, szótár címe, kiadó, kiadási hely és év, pontos tartomány, végén pont. Példa:

 

art. Pluralismus, in Vorgrimler, H., Neues Theologisches Wörterbuch, Herder, Freiburg i. Br. 2000, 497k.

 

b) A szerző neve meg van adva:

Vezetéknév (kiskapitálissal), K(eresztnév rövidítve, pont), art. szócikk, in Lexikon, enciklopédia, szótár címe (szerkesztő), kiadó, kiadási hely és év, pontos tartomány, végén pont. Példa:

 

Waldenfels, H., art. Inkulturation, in Handwörterbuch religiöser Gegenwartsfragen (szerk. Ruh, U.–Seeber, D.–Walter, R.), Herder, Freiburg–Basel–Wien 1986, 169–173.

 

2.2.5. Idézés az internetről

a) Ha egy nyomtatásban is megjelent forrás megtalálható az interneten, például egy szócikk (Bertrand Russell), melyet A. Irvine írt, és a Stanford Filozófiai Enciklopédéiában található, megadjuk a nyomtatott verzió adatait, majd az internetes elérhetőséget. Példa:

 

Irvine, A., art. Bertrand Russell, in The Stanford Encyclopedia of Philosophy (Fall 1999 Edition), Edward N. Zalta (ed.), http://plato.stanford.edu/archives/fall1999/entries/russell/ (a kutatás ideje: 2008. június 1.)

 

b) Ha csak az interneten fellelhető az anyag: megjelöljük a forrásoldal pontos címét, utána zárójelben közöljük a dátumot, amikor az oldalt ellenőriztük. http://hu.wikipedia.org/wiki/Egyetem (utoljára ellenőrizve: 2007. 08. 28.)

 

2.2.6. Szentírási idézetek

A Szentírást a két teljes katolikus fordítás valamelyike (a Szent István Társulat vagy Szent Jeromos Társulat kiadása) szerint kell idézni (az első idézetnél lábjegyzetben meg kell nevezni a használt fordítást[6]); más fordítást legföljebb összehasonlításként használjunk.

A szentírási hivatkozást mindig közvetlenül az idézet után, zárójelben, a könyvek címét rövidítve adjuk meg. A rövidítések jegyzéke minden nyomtatott kiadásban fellelhető. A rövidítés után szóköz, majd a fejezet száma (arab számmal), vers(ek) száma (arab számmal), végén pont. Példa:

 

1Kor 12,31–12,8.

 

Ha megszakítva idézek egy helyet (egy egység első és utolsó két versét, stb.), akkor a két hely közé, a megszakítást jelölendő, pontot teszek az idézésben. Példa:

 

1Kor 12,31–12,8.12,13.

 

Ha egy vers több egységből áll össze, s én nem az egész verset idézem, akkor az alegységeket latin kisbetűvel kell jelölni (a, b, c stb.). Példa:

 

1Kor 12,8a.

 

2.2.7. Tanítóhivatali megnyilatkozások idézése

Szerző vagy a Kiadó intézmény (kiskapitálissal, utána vessző), Cím (dőlt betűkkel, utána vessző), kiadó, kiadás helye és éve (ez utóbbi kettő között nincs vessző), a lábjegyzet végén pont. Példa:

 

Hittani Kongregáció, Dominus Iesus, Szent István Társulat, Budapest 2000.

Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció, Liturgiam authenticam, Szent István Társulat, Budapest 2001.

II. János Pál, Ecclesia de Eucharistia, Szent István Társulat, Budapest 2003.

 

Zsinati szövegek, dogmák, katekizmusok esetében elöl csak az összefoglaló cím áll (dőlt betűkkel, utána vessző), kiadó, kiadás helye és éve (ez utóbbi kettő között nincs vessző), a lábjegyzet végén pont. Példa:

 

A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, Budapest 2000.

A Katolikus Egyház Katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest 2002.

Denzinger, H.–Hünermann, P., Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai, Szent István Társulat, Budapest 2004.


 

3. ZÁRADÉK

 

Jelen formai követelmények a hallgatókra nézve kötelezőek.

A témavezető szaktanárok engedélyezhetnek eltéréseket, ha azt szakterületük sajátos szokásai indokolják, de amennyiben a munka megvédése bizottság előtt történik, úgy az engedélyezett eltérést röviden, írásban szükséges megindokolni.



[1]     „Kiemelés az eredetiben” vagy „kiemelés tőlem”.

[2]    

[3]    

[4]    

[5]    

[6]     A következő szövegek valamelyikével: A Szentírást a Szent István Társulat fordítása szerint idézem. – vagy: A Szentírást a Szent Jeromos Társulat fordítása szerint idézem.

 

 

4.      Záróvizsgák időpontja:

lásd. „Fontos határidők” c. dokumentumban

 

5.      A záróvizsgára való jelentkezésről:

     Záróvizsgára jelentkezni legkésőbb a vizsga időpontja előtt egy hónappal kell. Ennek feltétele, hogy a hallgató az elkészült szakdolgozatát / diplomamunkáját – a konzulens által jóváhagyott konzultációs naplóval együtt – leadja a tanulmányi osztálynak. Amennyiben ekkor még le nem tett vizsgája illetve szigorlata van a hallgatónak, a jelentkezés függőben van és csak akkor válik véglegessé, ha minden vizsga és szigorlat sikeresen teljesítve lett. Ezen vizsgákat legkésőbb 1 héttel a védés előtt teljesíteni kell és legkésőbb ekkor az indexet is le kell adni.

 

Esztergom, 2017. augusztus 1.

Dr. Frankó Tamás

rektorhelyettes